Igazságügyi tervek fedezet nélkül – több milliárd kellene

Az első becslések szerint 3,5 milliárd forintba kerülne az igazságügyi reform legújabb terveinek megvalósítása, a kétfokú fellebbezés bevezetése a büntetőügyekben. Pénz nincs, de a törvénymódosítás végleges szövege sem készült még el. Az igazságügyi tárca szerint jövő év elejétől már működniük kellene azoknak az új bírói tanácsoknak, amelyek a második fellebbezéseket bírálnák el.

Szeptemberi ülésén körvonalazza az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), mennyibe kerülne, hogy január elsejétől kétszer lehessen fellebbezni a büntetőügyekben. Sándor Zsuzsa szóvivő a lapnak azt mondta: mivel a törvénytervezet végleges szövegét még nem közölte az igazságügyi tárca, nem tudják pontosan, mi lesz a tennivaló, s hány új bíró, tisztviselő láthatja azt el. Az OIT-nak emellett fel kell mérnie, hol tárgyalhatnak majd az új büntető tanácsok, hiszen a tárgyalóterem kevés, s szükség lesz informatikai fejlesztésre is.

A lap értesülése szerint az első becslések 3,5 milliárd forintos költségről szóltak. Ez a számvetés akkor készült, amikor az Igazságügyi Minisztérium (IM) tavasszal közzétette a büntetőeljárási törvényt módosító tervezetet; elképzeléseit azóta többször is ízekre szedték szakmai vitákon. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Legfelsőbb Bíróság (LB) az ítélkezési szünet kezdete előtt maratoni tanácskozáson összegezte észrevételeit. Bírósági berkekben többen abban reménykednek, hogy januárban semmi sem lesz a tervekből. A jelenlegi létszám és infrastruktúra mellett a bírák biztosan nem tudnak több feladatot vállalni. A módosítás főként az öt táblabíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot érintené, de jelentékeny változással kell számolniuk a megyéknek is.

A jogalkotók elképzelése, hogy a városi és a kerületi bíróságok első fokú ítéletei ellen továbbra is a megyei, illetve a fővárosi bírósághoz lehetne fellebbezni, ám itt nem kellene megállni. Ha az érintettek elégedetlenek a döntéssel, az ítélőtáblákhoz fellebbezhetnének. A nagy ügyekben – mint például az emberölés vagy a jelentős gazdasági perek – a megyei bíróság elsőfokú határozatát a táblán támadhatnák meg, az ítélőtábla másodfokú határozatát pedig az LB-n kifogásolhatnák.

Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság (FB) büntetőkollégiumának vezetője azt mondta: a megyék és az FB másodfokú büntetőtanácsai lényegében ténymegállapító bírósággá válnának – a történéseket kellene pontosan tisztázniuk a fellebbezések nyomán. A jogi kérdések eldöntése a harmadfokra, vagyis az ítélőtáblákra és az LB-re várna elsődlegesen. – Nem lenne gyorsabb az eljárás – közölte a lap kérdésére a kollégiumvezető. Hozzátette: rengeteg fellebbviteli tárgyalásuk lesz, főként, mivel az Alkotmánybíróság nemrégiben megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint tárgyalás nélkül is el lehet bírálni a perorvoslatokat.
A Legfelsőbb Bíróság is tárgyaló bíróság lenne – tájékoztatotta a lapot Kónya István, az LB büntetőkollégiumának vezetője; harmadfokon intézné a megyéknél kezdődő, majd a táblákon megítélt ügyeket. Korábban úgy vélték, az LB-nek mentesülnie kell az ügyintézéstől, s csak a jogegységgel kell foglalkoznia. Kiderült azonban, hogy közvetlen tapasztalat nélkül nem lehet elvi következtetéseket levonni.