Kóka lecserélné a politikusokat

Kóka János szerint új politikusi generációra van szükség. A gazdasági miniszter az Origo látogatóinak kérdéseire válaszolt; feleleteiből megtudhatjuk, hogy Magyarország ugyan régió legfejlettebb országa, ám annyira mégsem fejlett, hogy a minimálbér lényegesn magasabb legyen. Kiderült az is: nem kívánja emelni a tömegközlekedés támogatását.

Kóka egy új politikusi generációról

Én szakminiszterséget vállaltam, a következő lépés az volt, amikor néhány hónapra rá eldöntöttem, hogy politikussá válok – jelentette ki Kóka János, a gazdasági tárca vezetője, aki tegnap az Origo vendégszobájában válaszolt a látogatók kérdéseire. A Gyurcsány-kormány minisztere szerint egy új politikusi generáció kell ahhoz, hogy „legyen elég bátorság a politikában meglépni olyan dolgokat, amelyek a rendszerváltás óta elmaradtak”. Hangoztatta: a '90-es évek második fele óta nem történt érdemi reform Magyarországon. – Változatlan struktúrák, bebetonozotott intézmények, rendszerek közötti átjárhatatlanság korlátozzák azt a páratlan fejlődési lehetőséget, amely Magyarország számára most nyitva áll. Ennek megvalósításához nagyon sok olyan típusú döntésre van szükség, mint amilyet az ember üzletemberként megléphet. Én a siker ezen eszközeit szeretném hozzáadni egy új magyar politikához – mondta a miniszter.

Drasztikus átszervezésekbe kezd a miniszter

Kóka János kérdésre válaszolva kitért a hazai úthálózat helyzetére, s az autópálya-építésekre is. – Úgy tűnik, konszenzusként ma már mindenki elfogadja azt, hogy 2002 és 2006 között 511km autópálya épül – fogalmazott. A miniszter szerint a 30 ezer kilométer hosszú magyarországi úthálózat 75 százaléka rossz, vagy igen rossz állapotban van, s ezer milliárd forintra lenne szükség az úthálózat teljes rendbetételéhez. – A forráshiány pazarlással is párosul, ezekben a hónapokban ezért drasztikus hatékonyságjavító átszervezéseket indítok az érintett intézményeinknél. Ezen kívül a finanszírozás kiszámíthatóvá tételével – útpénztár felállítása – és a verseny fokozásával – több magyar és nemzetközi cég bevonása a tenderekbe – igyekszem csökkenteni az útfelújítások és karbantartások költségét – jelentette ki, hozzátéve: az intézményrendszer átalakításából fakadó megtakarításokból akár 1-2 ezer kilométernyi útpályát is rendbe lehet hozni. Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta azt is: „nem odázzák tovább” a vasút modernizációját, ez a következő „nagyprojektjük”.

Nem növelik a tömegközlekedés támogatását

A tömegközlekedés folyamatosan emelkedő árait kifogásoló olvasói megjegyzésre Kóka János úgy reagált: ezeket az árakat „nem mi alakítjuk, hanem az energiaellátás, a karbantartás, a foglalkoztatás emelkedő költsége”. – Ma nagyon sokat költünk tömegözlekedésre, jegyárak támogatására, annyit, amennyit a költségvetés elbír. Nincs remény ennek az érdemi, rövid távú növelésére, hiszen akkor máshonnan kellene elvennünk – jelentette ki a miniszter, aki szerint a hatékonyságot kell növelni (közlekedés-szervezéssel, korszerű járművek beszerzésével), illetve a jegyárak támogatására fordított összegek elosztását kell hatékonyabbá tenni: „több támogatást kaphasson, aki igazán jogosult, de kevesebbet az, aki meg tudná magának venni a teljesárú menetjegyet is”. – A vasúton utazók több mint 90 százaléka valamiféle kedvezményben részesül. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mindegyik jogos-e? Ennek ellenőrzése hagyományos eszközökkel nem lehetséges, elektronikus alkalmazásokra van szükség – mondta Kóka János, aki e kérdéskörrel kapcsolatban még annyit említett: fenti elveket a Budapesti Közlekedési Szövetség koncepciójának kialakításába eredményesen építették be.

„A régióban a legfejlettebbek vagyunk”

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz magasabb Magyarországon az életszínvonal, Kóka János úgy válaszolt: „az igazi kérdés az, hogy hogyan lehet megtalálni az életszínvonal emelésének forrásait”. – Ha a gondoskodó állam jóléti stratégiája a nem létező javak elosztásának ígéretére épül, abból vagy nem lesz semmi, vagy az ország jövője mehet rá. Egyetlen lehetséges utunk van: a gazdaság fejlődése. Ez teremt több pénzt, több munkahelyet, nagyobb biztonságot – jelentette ki a miniszter, aki szerint „az EU-hoz így nem csak csatlakozhatunk, de a fejlődés ütemében továbbra is kiemelkedhetünk onnan”. – A régióban a legfejlettebbek vagyunk, de ezzel nem elégedhetünk meg. Az emberek akkor érzik az ország sikerét, hogyha nyugdíjasaink úgy élhetnek, mint például az osztrák nyugdíjasok. A cél ez. Az általam sokszor hangoztatott versenyképesség „csak” eszköz – hangoztatta Kóka János, aki úgy látja: „reális értékelés alapján” 2015 és 2020 között érhetjük el az unió mai gazdasági fejlettségének színvonalát. – Ha fel tudjuk gyorsítani a gazdaság fejlesztését, ha versenyképesebbé tudjuk tenni Magyarországot, és megfelelően tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, akkor van esélyünk arra, hogy a közelebbi időpont teljesüljön – mondta.

A politikus a minibálbér emelését firtató kérdésre azt mondta: a béreket akkor lehet emelni, ha a gazdaság fejlődése ehhez forrást biztosít. – Ellenkező esetben a fejlődési ütemtől elrugaszkodott béremelések a gazdaságban krónikus versenyképtelenséget okozhatnak, a közszférában pedig adóforintok további tízmilliárdjait emészthetik föl – zárta Kóka János.