Olaj volt a tűzre a baromfipiacon, hogy a Lidl székesfehérvári logisztikai központjában, illetve a szentendrei áruházában szalmonellás lengyel csirke- és kacsahúst találtak. A piaci kudarcok után a magyar baromfitermelők eddig is ferde szemmel néztek a kereskedőkre, mert egyik-másik lánc kirekeszti a magyar portékát.
A Baromfi Terméktanács a fogyasztóvédelmi főfelügyelettől és az agrártárcától kért segítséget, mert egy német tulajdonú lánc, a Plus csak német és holland (a magyarnál olcsóbb, de nem rosszabb) tojást árusít, kizárva a hazai termelőket. Olcsóbb ugyanis a külföldi beszerzés, amióta a nyugati tagországokban árapályt okoz a felesleg.
A magyar élelmiszerimport drámaian megugrott a csatlakozás óta. Már 2004 első három hónapjában csaknem egynegyedével nőtt az agrárbehozatal, és az idei első negyedévben a magasabb bázisról további 17,5 százalékkal emelkedett, 4,5 százalékkal haladva meg az agrárkivitel bővülését.
Mindenesetre Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, megérezve a politikai lépéskényszert, az uniós piacokon versenyhátrányba került magyar termelők és a vevők védelmében a napokban hadat is üzent a rossz minőségű termékeknek. „Magyarország nem lesz a silány külföldi élelmiszerek lerakóhelye„ – nyilatkozta a miniszter, aki számon fogja kérni a láncokon, hová lett a pultokról a magyar áru, és a kereskedőkkel közösen becsületkódexet akar kidolgozni. A szaktárca vezetője a Krónika háttérműsorában azt ígérte, ha nem tudnak megegyezni, jönnek a „lépések”. Azt ugyan nem fejtette ki, mire gondol, de a hat láncnál beígért ár- és értékarányosság-ellenőrzés a borok esetében, továbbá a tejimport szigorúbb nyomon követése azért sejtet valamit.
Sok lépésre nincs mód, mivel egyik uniós tag sem korlátozhatja belpiacán más EU-ország termékének a forgalmát. Legfeljebb az egészséghez való jog alapján, kirívó esetben (amilyen a BSE, vagy a dioxinos csirke esetében volt) eresztheti le átmenetileg egy-egy áru előtt a sorompót.
figyelonet.hu
origo.hu
Döbbenetes fordulat a gyerekgyilkos anya ügyében
