Leszakadt az ég

Az áradás miatt első fokú védelmi készültséget rendeltek el a Duna szigetközi szakaszán, Vének és Dunaremete között. Budapesten az alsó rakpartot várhatóan csütörtök délutántól önti el a víz. Az elmúlt 25 évben nem hullott egy nap alatt annyi eső, mint tegnap. A tűzoltók országszerte közel 800 esetben vonultak ki.

MNO
2005. 07. 12. 16:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Dunán elindult egy árhullám, amely kedd reggel már elérte a magyar területet is, méghozzá olyan mértékig, hogy Szigetköz térségében elsőfokú készültséget kellett elrendelni. Ez az árhullám – olyan mértékben, hogy a rakpartot is elöntse – csütörtök délután fog Budapest térségébe érkezni.

Az előrejelzések szerint a Körösök vízrendszerében, ott a Fekete-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös az, ami elérheti az elsőfokú árvízvédelmi szintet és a Marosnak még az áradása szintén e körüli értéket fog mutatni.

Kránicz István, az Országos Vízügyi Felügyelet Műszaki ügyeletese szerint arra lehet számítani, hogy hét alatt ez az ár levonul.

800 kivonulás egy nap alatt

Országszerte több mint hatszáz bejelentés érkezett az elmúlt 24 órában a tűzoltóságok ügyeleteire a vihar, illetve az esőzés okozta károkról. A tűzoltók közel 800 esetben vonultak ki egy nap alatt; a szakemberek éjjel is folyamatosan dolgoztak a károk felszámolásán. Halálos áldozata is van a viharos időjárásnak: a Sopron melletti Zsirán egy lovarda építése közben villámcsapás ölt meg tegnap egy húszéves fiatalembert. A felhőszakadások több települést is elöntöttek, autóutak, vasúti pályák is járhatatlanná váltak.

Pest megyében Gödöllő térségéből riasztották legtöbbször a tűzoltókat; a megyében összesen 304, a fővárosban 37 alkalommal kellett vizet szivattyúzni és a viharkárokat elhárítani. Baranya megye Újpetre településén egy családot kellett ideiglenesen kilakoltatni, mivel lakóépületük tűzfala veszélyesen megdőlt. Bács-Kiskun megyében 93 alkalommal riasztották a tűzoltókat. A belterületi vízelvezető rendszerek nem tudták levezetni a vizet, ezért alagsori épületrészek kerültek víz alá a megye több településén – számolt be Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, hozzátéve: Nógrád megyében főleg vizet szivattyúztak a tűzoltók. Felsőtold településen helyenként 50-60 centiméteres víz folyt az úttesten, egy épület pedig lakhatatlanná vált – mondta a szóvivő. Hajdú-Bihar megyében főleg a viharos szél okozott gondokat, a tűzoltóknak kidőlt fákat kellett eltávolítaniuk az utakról.

Nem bírta a csatornarendszer

A fővárosban számos helyen pincéket öntött el a lezúduló víz. Budapest csatornarendszere nehezen birkózott meg az óriási mennyiségű csapadékkal, a gondot azonban nem dugulások okozták, hanem az esőzés intenzitása. Budapest csatornahálózatának 75 százaléka egyesített rendszerű, azaz a szennyvíz és az esővíz elvezetésére egyszerre szolgál. Mivel a hirtelen lehullott, az átlagnál jóval nagyobb mennyiségű víz jelentős mértékben meghaladta a csatornarendszer befogadóképességét, a hálózat csak késleltetve tudta elvezetni a csapadékot. Több helyen nyomás alá került a rendszer, aminek következtében sok helyütt megemelkedtek az úton a csatornafedlapok, ami balesethez is vezetett. A Fővárosi Csatornázási Művekhez érkezett félszáz bejelentés alapján a legkritikusabb helyzet a XVI., a XVII. és a XXII. kerületben alakult ki.

(Népszabadság, Híradó, Hír Televízió)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.