A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon csaknem hatszázezer fogyatékos él, ők a teljes lakosság mintegy hat százaléka. Nyugat-Európában a transzplantáltak vagy például a cukorbetegek is megkapják a fogyatékosoknak járó jogokat, nálunk ennél szűkebb a kör: a törvény csak a mozgáskorlátozottakat, a vakokat, a siketeket, az értelmi fogyatékosokat és az autistákat sorolja ide. A Göncz Kinga vezette minisztérium az uniós csatlakozás egyik feltételének tartja, hogy az állampolgárok, köztük a fogyatékkal élő emberek számára is minden területen megteremtődjön az esélyegyenlőség. A mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezeteinek a türelme viszont elfogyott.
A Magyar Posta korábban vállalta, hogy egy több éven át tartó, egymilliárd forintba kerülő program révén 2005 végére az összes postahivatalt a kerekes székkel közlekedők számára is megközelíthetővé teszi. Az esélyegyenlőségi miniszter tavaly ősszel bejelentette, hogy az önkormányzatok a meghirdetett 360 milliónál 150 millióval több támogatást kapnak akadálymentesítésre. Az oktatási tárca például 2001 és 2005 között összesen 650 millió forintot szán erre a célra.
Másfelől mindenki régóta tisztában volt azzal, hogy nem tartható az a hét-nyolc éve megszabott határidő, amely szerint 2005 elejéig akadálymentesíteni kellett volna a középületeket. Új határidő pedig nincs. A tömegközlekedés átalakítására százmilliókat költöttek, de a lemaradás óriási. A vasúti állomásoknak csak tíz százaléka használható kerekes székkel, a le- és felszálláshoz szükséges emelőszerkezet pedig ritkaságszámba megy. A valamilyen fogyatékkal élők körében 85 százalékos a munkanélküliek aránya.
Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) oktatási intézetének igazgatója a közelmúltban levelet írt Szilvásy Györgynek, a miniszterelnök kabinetfőnökének. Az igazgatót a kormányfő egyik nyilatkozata késztette tiltakozásra, aki arról beszélt, miért csökkent a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának támogatása. A kabinetfőnök válaszában kilátásba helyezte, hogy bővül a támogatottak köre, de az igazgatót ez nem nyugtatta meg.
A MEOSZ tavasszal tartott közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben kinyilvánította: „nem kívánunk kárpótlást azért, hogy az elmúlt ötven évben a fogyatékossággal élőkre fordított erőforrások messze alatta maradtak a minimálisan elvárhatóknál, de a jövőben ezt nem tűrjük el”. A MEOSZ tartózkodni kíván a pártpolitikától, de a nyilvánossághoz fordul, ha azt tapasztalja, hogy egy párt teljesíthetetlent ígér, vagy nem teljesíti a fogyatékkal élőknek tett ígéretét.
(Forrás: Népszabadság)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség