Rab László: Kétszáz – mondta a forró bódéban ücsörgő fickó, és a cetlit, amely a parkolással kapcsolatos dokumentációt tartalmazta, bedugta az ablakon az orrom alá. Fizettem, és tanulmányoztam a cédulát, mert sokalltam az öszszeget. Számolgattam: fél óra ingyen van, aztán óránként száz forintot kell fizetni. Másfél órán át parkoltam, mondtam, ennek akkor száz forintba kellett volna kerülnie. Igen logikus összefoglalás volt, nyugodt voltam, föl se merült bennem, hogy harcot indítsak a száz forintért. De azt sem akartam, hogy az igazságérzetem kielégítetlen maradjon. – Négy perccel lépte túl – felelte a bódéból felém vakkantó parkolóőr, majd hozzácsapta: – Minden megkezdett óra után fizetünk. Slussz.
(Népszabadság, 2005. július 6.)
budapest
Döntött az Országgyűlés: hitellel segítenék a csőd szélén tántorgó Budapestet
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!