Társulásos formában kellene pályázni?

Nehézkes a több száz jogcímen igényehető EU pályázatok sorsa: a pályázati felhívások szövege nehezen érthetők, az ajánlat nem mindig találkozik az igénnyel, a települési vezetők összefogásának és az internet hiánya csak oda vezethet, hogy a beadott pályázatok kétharmada hibás.

MNO
2005. 07. 19. 6:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helyhatóságok több száz jogcímen igényelhetnek különféle támogatásokat. Próbálkozhatnak uniós és a területfejlesztési tanácsok által elosztott pénzek megszerzésével, sőt a tárcák kezelésében lévő központi alapokból is igényelhetnek támogatást. A kínálat zavarba ejtő, a meghirdetett összegek esetenként imponálóan nagyok – a szöveg pedig gyakran igen bonyolult. Viszont aki veszi a fáradságot és végigolvassa a kiírást, akár egymilliárdot kaphat például az ivóvíz minőségének javítását célzó programokra, az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló rendszer kiépítésére, és hasonló nagyságrendű összeghez juthatnak azok a hátrányos helyzetű kistérségek is, amelyek a bekötőutak korszerűsítéséhez kérnek pénzt. Vannak néhány százezres, esetleg egy-kétmilliós pályázatok is, például bűnmegelőzési programokra, a közművelődési tevékenység támogatására.

A pályázati felhívások azonban nem a gyakorló polgármesterek nyelvén készülnek, és nem is mindig értik, mire jelentkezhetnek – állítja Becze Lajos tari polgármester. Bár több szakmai fórumon is elhangzott, hogy a bonyolult szövegezés talán nem véletlen – minél kevesebben pályáznak, annál jobb –, ezt a Magyar Faluszövetség elnöke nem gondolja, ám szerinte is kevés olyan kistelepülési önkormányzat van, amely a pályázati dokumentációt képes volna maga elkészíteni. Ezért a helyhatóságok egy része bizonyosan kénytelen erre szakosodott vállalkozáshoz fordulni. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázatok kétharmadában fordulnak elő hibák, ezek egy részét azonban hiánypótlás keretében még kijavíthatják. Gond, hogy sokan internet-hozzáférés híján – vagy 1500 falu nem csatlakozott még a világhálóhoz – tudomást sem szereznek a lehetőségekről.

Becze azt is kifogásolja, hogy az ajánlatok nem mindig találkoznak az igényeikkel. Hiába nyer egy település a kihasználatlan sportlétesítménye felújítására több milliót, ha inkább a belvízrendezés vagy éppen az iskolaépület felújítása lenne égető feladat. A közelmúltban Tar is pályázott, ám a regionális operatív program olyan népszerűnek bizonyult, hogy szerinte a jelentkezők többsége hoppon maradt. Ráadásul azt sem tudják: aki lemaradt, mit rontott el.

A városok másként látják, hiszen az információáramlás biztosított. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a pályázati célok és az önkormányzatok igényei közötti ellentmondás is legfeljebb részben lehet igaz. Az uniós forrásokból ugyanis most még alapvetően az infrastrukturális beruházásokat támogatják, és éppen erre van a legnagyobb szükség. Magyar Levente, Jászberény polgármestere inkább azt kifogásolja, hogy a települési vezetők egy része nem hajlandó tudomásul venni: a fejlesztések zömét társulásos formában kellene megvalósítani. A többcélú kistérségi társulások ugyanis képesek megfizetni a pályázatíró szaktudását, könnyebben előteremthetik az önerőt, s kedvezőbben alakulnak a beruházás fajlagos költségei. És nem fordulhat elő, hogy feleslegesen költik a pénzt, mert az új iskola gyerek nélkül marad, amire nem is egy példa van – tette hozzá a polgármester, aki szerint egyre kevésbé a pályázatokkal, inkább a szűklátókörűséggel van baj.

Népszabadság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.