2004. második negyedévében a munkanélküliségi ráta még csupán 5,8 százalékos volt, ettől az időszaktól azonban folyamatosan emelkedett – derül ki a KSH honlapján található táblázatból. 2005. január-március hónapjaiban már elérte a 7,1 százalékot, sőt – háromhavi bontásban számolva – február-április, illetve március-május hónapokban 7,2 százalék volt.
A gyorsejelentés szerint a második negyedévben a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 19,3 százalékos volt. Az e korosztályba tartozók aránya az összes munkanélkülin belül 21,8 százalék, ami lényegében azonos az egy évvel ezelőttivel – állapítja meg a hivatal.
A munkanélküliek 45,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, hasonlóan a tavalyihoz. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg.
A statisztikai adatok szerint az április-júniusi időszak átlagában a foglalkoztatottság 50,4 százalékos volt, ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor. A 15-74 éves népesség 54,3 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg a munkavállalási korúak 64,6 százaléka minősült gazdaságilag aktívnak. A 3 millió 892 ezres foglalkoztatotti létszám nagyjából megegyezik az előző év azonos időszakában mérttel.
A magyarországi régiók foglalkoztatottsága nem változott jelentősen 2004 második negyedévéhez képest. Legkedvezőbb a helyzet Közép-Magyarországon, ahol a 15–74 éves népesség 56,5 százaléka volt foglalkoztatott, míg ez az arány Észak-Magyarországon (43,7 százalék) volt a legalacsonyabb. A munkanélküliség valamennyi régióban nőtt. A legnagyobb változás (2,1 százalékpontos) az Észak-Alföldön következett be, ahol a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékra növekedett. A legmagasabb munkanélküliségi ráta Észak-Magyaroszágot jellemezte (10,6 százalék), míg továbbra is Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb (5,1 százalék).

Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus