Az ágazat jövedelemtermelő képessége alacsony, ráadásul a fogyasztók márkahűsége minimális, többnyire az ár a döntő szempont a választásnál. A kereskedelmi láncok sorra jelennek meg olcsó, saját márkás termékeikkel, így kiszorítják a magyar árukat a piacról. Több termelő a bérgyártásban látja a kiutat, mások a magas hozzáadott értékű termékek előállítására specializálódnak – írja a Világgazdaság.
Az egész ágazatnak nehézséget okoz, hogy az utóbbi években a magyar mezőgazdaság elveszítette költségelőnyét, így az olcsó import komplett termelési ágak leépítését kényszeríti ki. Jéhn József, a Globus Rt. alelnöke a tartósítóiparban komplex gazdasági program elindítását sürgette állami szerepvállalással.
Az ágazat érdekérvényesítő képességére jellemző, hogy a kiskereskedelemben értékesített termékei jövedelemtartalmának hetven százalékát a boltosok teszik zsebre, míg az élelmiszeripari cégeknek húsz, a termelőknek pedig csupán tíz százalék jut.
Miközben Nyugat-Európában néhány százalékos növekedést, a keleti piacokon pedig komoly bővülést regisztrálnak, a magyar piac csak stagnál – mondta el a Világgazdaságnak a tanulmányt készítő Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója.
A konzervpiacon ma mintegy kétszáz hazai cég igyekszik megélni, de a forgalom kétharmadát a három legnagyobb, a Globus, az Univer és a Bonduelle adja. Az ötvenszereplős hűtőiparban valamivel kisebb a koncentráció, ott nyolc nagy cég uralja a piacot. A régebben nagy megrendelőnek számító baromfiágazat kiépítette saját kapacitásait, s ezek a cégek vették meg a zöldség-gyümölcs ágazatból kivont hűtőházakat is. Ezek alapján az igazgató szerint 2-3 év múlva a konzerviparban legfeljebb 50, a hűtőiparban 20-30 cég maradhat.
A hűtőipar kilátásai jobbak, mert berendezései nem annyira termékspecifikusak, mint a konzervgyártásé, s termékeinek kereslete is gyorsabban nő. Ugyanakkor egy nagy volumenű termék kiesése itt is súlyos gondokat okozhat. A kis gyárak másik fő tevékenysége, a savanyúsággyártás szintén veszélyben van. Az indiai uborka- és a kínai paradicsomkészítmények sokkal olcsóbbak, ráadásul a konzervek – szemben a mélyhűtött termékekkel – hosszú távolságra is gazdaságosan szállíthatók.
Forrás: Világgazdaság
Zöldség- és gyümölcstermelés Európában (a saját fogyasztás százalékában)
| Zöldség | Gyümölcs | |
| Ausztria | 101 | 95 |
| Franciaország | 109 | 197 |
| Görögország | 174 | 225 |
| Lengyelország | 117 | 147 |
| Magyarország | 163 | 126 |
| Nagy-Britannia | 58 | 7 |
| Németország | 41 | 59 |
| Olaszország | 178 | 255 |
| Portugália | 161 | 175 |
| Spanyolország | 244 | 341 |
