Semmit sem sikerült megvalósítaniuk a pékeknek a július elsejétől tervezett áremelésből – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A kenyérféleségeknek 10-15 százalékkal kellett volna drágulniuk a 100–135 forintos kilónkénti átadási árakhoz képest, azonban a sütőipari próbálkozások zöme a kereskedők ellenállásán bukott meg. A pékek szerint egyes nagy üzlethálózatok emelés helyett lenyomták az átadási árakat, miközben a fogyasztói árakon nem változtattak.
Jelen helyzetben valószínűsíthető, hogy felgyorsul a sütőipari csődhullám – vélekednek szakértők. A pékszövetség elnöke közölte: az év első három hónapjában 34 pékség ment tönkre, miközben tavaly egész évben „csak” 54. Hozzátette: várhatóan a ma működő 1344 üzem 25 százalékát, vagyis 300-350 pékséget kell rövid időn belül bezárni. A vállalkozások egy részét külföldi tőke vásárolja majd fel, koncentrálva a termelést – teszi hozzá a Világgazdaság cikkírója.
A pékszövetség úgy igyekszik kompenzálni az elmaradt áremeléseket, hogy a költségek csökkentése érdekében megpróbálja központi beszerzéssel, pályázatos úton előteremteni a gázt és a villamos áramot tagvállalatai számára. Emellett egyes alapanyagok előnyösebb megvásárlásához és a késztermékek hatékonyabb eladásához beszerzési és értékesítési szövetkezetek létrehozására biztatja a cégeket. A várakozások szerint azonban ez sem lesz elegendő ahhoz, hogy az ágazat érdemben befolyásolni tudja az üzletláncok tevékenységét.
A sütőipar ugyanakkor egyfajta válaszlépésként azt is tervezi, hogy – érdekképviseleti koordinációval – a közeljövőben új árucikket dob a piacra „pékmester kenyere” néven. A cégek e terméket – amely kizárólag jó minőségű hazai alapanyagból készülne – csak magyar tulajdonú bolthálózatokban (például a Coop-láncban) forgalmaznák, vagyis e termékből az importált árut is értékesítő külföldi élelmiszerláncoknak nem szállítanának – szögezte le a Világgazdaságnak Ilonka Boldizsár.
A vállalkozások azt is sürgetik, hogy a kormány az agrárrendtartási törvény módosításával erélyesebben lépjen fel az üzlethálózatok halogató fizetési politikájával szemben. A cégek szigorúbb ellenőrzést kérnek a jogszabályban rögzített harmincnapos maximális határidő betartatásához, mivel a kereskedők különböző kifogásokkal és trükkökkel általában 20-30 nappal meghosszabbítják azt. További terhet jelentenek a különböző akciók, polcpénzek és marketing-hozzájárulások is, amelyek összességében 10-15 százalékos többletkiadást okoznak a pékeknek.
(Világgazdaság)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
