időjárás 17°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Soros embere távozik a fővárosi önkormányzattól + videó

Az SZDSZ pálfordulása

Magyar Nemzet
2005.08.11. 10:56

„Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra” – vallotta az SZDSZ 1989-es „kék könyvében”. Álláspontjuk változását a mostani körülményekkel indokolják a szabad demokrata politikusok, míg néhányan – Szent-Iványi István és Béki Gabriella – megőrizték véleményüket.

Ez az idézet A rendszerváltás programja címet viselő téziskötetben, más néven az úgynevezett kék könyvben szerepel, amelyet a rendszerváltozás előtt egy évvel fogadott el az akkor deklaráltan antikommunista párt. A kisebbségi jogokkal foglalkozó fejezetben szereplő tizenharmadik pont szöges ellentétben áll az SZDSZ jelenlegi álláspontjával, illetve azzal, amit a kettős állampolgársággal kapcsolatos tavalyi népszavazás előtt képviselt. Ismeretes, vezető szabad demokrata politikusok kategorikusan elutasították, hogy a határainkon túl élő nemzettársaink igénylés alapján magyar állampolgárságot kapjanak, a december 5-i népszavazás során pedig a nem szavazatra buzdították a lakosságot. Az igenek győzelme esetén is az Országgyűlésnek kellett volna törvényt alkotnia a kérdésben.

Az állampolgárság megadását többek között azért ellenezte az SZDSZ a párt erzsébetvárosi honlapján közölt írás szerint, mert: „A határon túli magyarok adófizetés nélkül részesülnek számos szolgáltatásban. Mindez hátrányos megkülönböztetést jelent a Magyarországon élő magyarok számára. Amit ugyanis a határon túli magyarok ingyen vehetnek majd igénybe – iskola, kórház stb. –, azért a magyarországi magyaroknak évente súlyos százmilliárdokat kell fizetniük.”

Pető Iván tavaly novemberben úgy fogalmazott: „az SZDSZ szerint az állampolgárság nem nemzetiségi kérdés, hanem politikai lojalitás kérdése, ezért a kettős állampolgárság nem alkalmas arra, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbséget az ottani államok szempontjából jobb helyzetbe hozza, inkább rosszabb helyzetbe fognak kerülni”. Azt is hangsúlyozták a kisebbik kormánypárt politikusai, hogy a kettős állampolgárságra adott igen szavazatok a múltról szólnak. Eörsi Mátyás pedig a 168 Óra hetilapban egyenesen úgy fogalmazott: „Mert miért is adna Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?”

A Magyar Nemzet tegnap arról kérdezte az SZDSZ prominens politikusait, miért változott meg gyökeresen a kérdésben a párt álláspontja, illetve az hogyan egyeztethető össze a rendszerváltás programjában rögzített követeléssel. Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő szerint Kövér Lászlót kellene megkérdezni a kettős állampolgárságról. Ezenkívül megjegyezte: a tavalyi kezdeményezés végigvihetetlen, alkotmányellenes volt. Az SZDSZ több pozitív javaslatot tett már a határon túli magyarok boldogulása érdekében – fűzte hozzá.

Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ egyik alapító tagja, igazságügyi államtitkár nem kívánt reagálni a Magyar Nemzet kérdésére, mondván, nincs előtte a kék könyv, nem tudja, milyen szövegkörnyezetből van kiragadva a mondat.

Eörsi Mátyás szerint, amikor a rendszerváltás programját elfogadták, terror dúlt Romániában, a magyarok veszélyben éltek Erdélyben. Egy életmentő akció volt abban az időben, ám azóta hihetetlenül sok eredményt értek el a határon túli magyarok a kisebbségi jogok bővítése terén – mondta a politikus.

Mécs Imre úgy vélekedett: továbbra is egyetért azzal, hogy ha valaki igényli az állampolgárságot, az érvényesíthesse ezen jogát. A rendszerváltás előtt ez lehetetlen volt – jegyezte meg, majd hozzátette: egy meghatározhatatlan halmazra nem lehet kiterjeszteni automatikusan az állampolgárságot, hanem gyorsított, könnyített eljárást kell biztosítani a magyaroknak.

Béki Gabriella, az SZDSZ alapító tagja sajnálja, hogy a szabad demokraták álláspontja e kérdésben gyökeresen eltér az eredeti felfogásuktól. Emlékezetes, hogy néhány nappal a tavaly december ötödikei népszavazás előtt Béki Gabriella nyilvánosságra is hozta, hogy igennel voksol a kettős állampolgárság ügyében tartott referendumon. – Sajnálom, hogy az SZDSZ ilyen markánsan a nem szavazat mellett kampányolt tavaly év végén – jegyezte meg a politikus, aki saját elmondása szerint frakciójából egyedüliként tette az x-et az igen mellé tavaly december 5-én.

Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője Békihez hasonlóan ma is helyesnek tartja az 1989-ben elfogadott programpontot, amit – mint mondta –, a mai körülményekre szabva kellene alkalmazni. – Nem sokat változott e kérdésben az álláspontom 1989 óta – hangsúlyozta a politikus, aki szerint egyes országok kapcsán az uniós tagság biztosította lehetőségek megoldást hoztak, egyebek mellett az áttelepüléssel, az anyaországban való tanulással összefüggésben. Szerbia és Ukrajna esetében azonban Szent-Iványi nem zárja ki, hogy akár a kettős állampolgárság megadásával kellene élni. Az EP-képviselő annak idején több megoldási javaslatot is pártja elé tárt ez ügyben. – Nem erőltetni kell, csak lehetőségeket biztosítani a határon túli magyarok számára – így összegezte a kettős állampolgársággal összefüggő álláspontját Szent-Iványi.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.