Emelkednek az értékhatárok, egyszerűsödhet és gyorsabbá válthat az eljárás, a jelenleginél nagyobb önállóságot kaphat az ajánlatkérő és a pályázó a módosuló közbeszerzési törvény révén.
A jogszabály előkészítői ugyanakkor vigyáznak arra, hogy a másfél éve hatályba lépett, és azóta többször is változott törvény eredeti céljai – így különösen a közpénzfelhasználás átláthatósága, a verseny, illetve az esélyegyenlőség és a jogbiztonság követelményei ne sérüljenek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A kodifikációs bizottság a napokban tárgyalta meg azokat a pontokat, ahol a közösségi irányelvek, illetve a gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik a módosítást.
Emelkednek az egyszerű eljárási és a nemzeti értékhatárok – mondta az államtitkár. Ennek meghatározásához a számvevőszéktől, a pénzügyi tárcától, a közbeszerzési tanácstól és a Kehitől is kértek javaslatokat. Az egyszerű eljárásban az árubeszerzés és a szolgáltatás mai kétmillió forintos küszöbértéke nyolcmillióra nőne.
Változik a törvény alá vont beszerzések köre. Az uniós beszerzések például kiterjednek majd a postai szolgáltatásra, miközben a távközlés kikerül a törvény hatálya alól. A szakemberek árnyaltabban szabályoznák az ingatlanbeszerzéseket. Elképzelhetőnek tartanak egy olyan megoldást, amely nem teszi kötelezővé a közbeszerzést, de megköveteli, hogy az ajánlatkérő hirdetményben tegye közzé az adásvételi, bérleti vagy lízingszerződés megkötését, és annak indokolását, hogy miért mellőzte a procedúrát.
A gördülékenyebb eljárások érdekében több előírást mellőznének, legalábbis oldanák némelyik szigorát. Az egyszerű eljárásban például, ha a kiírásra nem érkezik három ajánlat, akkor azok bontása nélkül újra meg kell keresni legalább három ajánlattevőt. A pályázat érvényes lehetne újabb megkeresések nélkül is, ezért attól eltekintenének a kodifikátorok. Ugyancsak megszüntetnék azt a szabályt, amely kötelezővé teszi hirdetmény közzétételét, ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatár felét. Változnak a gyorsított eljárás feltételei. Erre jelenleg rendkívüli, és nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő sürgősség esetén van mód. A jövőben a sürgősség elegendő alapot adna az eljárásra. Sokszor ugyanis fontos közérdek követeli meg a beszerzés mielőbbi lebonyolítását, és ilyenkor nincs jelentősége, hogy a sürgősséget objektív ok vagy mulasztás idézte elő – mondta Gadó Gábor.
A pályázó dolgát könnyíti majd, hogy bizonyos eredeti igazolások híján azok egyszerű másolata is elfogadható lesz közokirat helyett az egyszerű és a nemzeti közbeszerzésekben. A tervek szerint az uniós értékhatár fölötti ügyekben sem lesz kötelező a közbeszerzési tanácsadó közreműködése. Az érintett pedig várhatóan nemcsak a közbeszerzési tanácson keresztül, hanem közvetlenül, elektronikus úton is eljuttathatja majd a szükséges dokumentumokat az uniós közlönyben való közzétételre.
A tervezetet az ősszel tárgyalja meg a kormány. A módosított törvénynek – az uniós követelményekre figyelemmel – jövő január végéig hatályba kell lépnie.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Hosszú betegeskedése után visszatért Szily Nóra: „Annyi minden kimaradt!”
