A munkaadók, a munkavállalók és az ellenzéki képviselők felháborodása ellenére sem visszakozik a kormány, így szeptember elsejétől 17 százalékkal kerül többe a cégeknek az adóköteles természetbeni juttatás, mint eddig. A július elején kihidetett, „az egyes pénzügyi tárgyú törvények” utolsó paragrafusába illesztett tbj-törvény módosítás szerint ugyanis ezt követően az adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt öszege után kell a 29 százalékos járulékot megfizetni.
Tegnap nem volt határozatképes az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának ülése, mivel a kormánypárti képviselők nem vettek részt rajta. Az ülést a természetbeni juttatások magasabb járulékfizetése ügyében hívta össze Varga Mihály bizottsági elnök. A Fidesz szakpolitikusa korábban úgy nyilatkozott: a parlament szeptemberi ülésén kezdeményezik a járulékemelés visszamenőleges hatályú megszüntetését, mivel a munkaadóknak éves szinten nyolc-kilencmilliárd forint többletköltséget jelent az, hogy a juttatások személyi jövedelemadóval megnövelt összege után is járulékot kell fizetniük, ez pedig tovább rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. Ez az intézkedés a 2002-es kormányváltás óta már a 35. adóemelést jelenti. Az ügyben egyébként augusztus elejére négypárti egyeztetést is kezdeményezett a nagyobbik ellenzéki párt, amelyen akkor csak a Fidesz képviselője jelent meg.
A szaktárca az intézkedés bevezetését azzal magyarázta, hogy ezen adóköteles juttatásokban – külföldi luxusutak, a gyermek tanításának magas költségei – főleg a jól fizetett menedzserek részesülnek, ha viszont a cég ezeket biztosítja, akkor indokoltnak tartják, hogy ezek után is magasabb legyen a közteher. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem csak ezen juttatások után kell a magasabb közterhet megfizetni, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. paragrafusa szerinti adóköteles természetbeni juttatások köre ennél jóval szélesebb. Így ide tartozik – többek között – az adóköteles reprezentáció és üzlet ajándék, a cafeteriarendszerben nyújtott adóköteles juttatások, az autópálya-matrica vagy a dolgozóknak biztosított vendéglátás révén juttatott bevétel, vagy az adóköteles biztosítás is.
Szeptember elsejétől emellett több változás is életbe lép:
Több járulékot kell fizetni az anyavállalat által a leánycég munkavállalójának juttatott jövedelem után (így a részvényopciós programban szerzett jövedelem vagy az ily módon juttatott év végi bónusz után) is.
Az alkalmazottakat a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon kell bejelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz, kivéve akik ettől eltérő engedélyt kaptak.
A munkaviszony létesítését a munkavállaló munkába lépéséig kell bejelenteni az EMMA-ba.
Elektronikus úton is benyújthatják cég- és változásbjegyzési kérelmeiket a részvénytársaságok, illetve a képviseletükben eljáró ügyvédek, közjegyzők. A kft.-k egyelőre csak meghatározott változásbejegyzési ügyeikben élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az illetéket és a közzétételi költséget szintén elektronikus úton fizethetik be.
Átlagosan 4,5 százalékkal emelkedik azoknak a közalkalmazottaknak a bére, akik a bértábla szerint kapják a fizetésüket.
Be kell jelenteni az adóhatóságnak a nettó tízmillió forintot meghaladó értékű, építési engedélyhez kötött építkezéseket (augusztus 29-től).
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. már csak a Sikeres Magyarországért hitelprogramokra fogad be kérelmeket. A 2003 áprilisa óta élő konstrukciók az áttekinthetőbb és egyszerűbb három új programban (vállalkozásfejlesztési, önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési, agrárfejlesztési hitelprogram) is megtalálhatók a közel félszáz fejlesztési cél között, a korábbiak csak formailag szűnnek meg.
Holnaptól használható a BKSZ egyesített bérlet. Az agglomeráció és a főváros közötti utazást olcsóbbá tevő rendszer tíz százalékkal kerül többe, mint a BKV-havibérlet.
(Forrás: Világgazdaság, MNO)
Útinform
Nagy a dugó az M0-snál
