Jól használják ki az újak az uniós forrásokat

A tíz új tagállamból Észtország használja fel leghatékonyabban az uniós támogatásokat. Gyengébb teljesítményt nyújt a dotációk lehívásában Magyarország, Szlovákia és Csehország – derül ki az Economist Intelligence Unit elemzéséből. Az EIU szakértői rámutatnak: az újaknak 2013-tól támogatásaik lefaragására kell számítaniuk.

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

Az osztrák főváros napilapja Az új tagok kihasználják az uniós támogatást címmel ismerteti az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzését. Eszerint a tíz új tagállam meglepően hatékonyan használta fel a 2004. május 1-jét követő első esztendőben a brüsszeli forrásokat.

Összehasonlítva más támogatott országokkal és régiókkal, mint például Görögországgal és Dél-Olaszországgal, az újak a támogatásra érdemes projektek kiválogatásában és megalkotásában gyorsabbnak és profibbnak bizonyultak.

A tíz új tagállamból Észtország tűnik az uniós támogatások leghatékonyabb felhasználójának. A kis balti állam 2006-ig előreláthatóan 829 millió eurót, GDP-jének 3,5 százalékát lesz képes Brüsszelből lehívni. A skála másik végén a leggazdagabb új tagállam, Szlovénia található, amely meglepően lassúnak bizonyult a projektek kiválasztásában, nem utolsó sorban azért, mert a regionális hivatalokat nem kapcsolták be a támogatandó tervek kidolgozásába. Összességében Szlovénia 2006-ig, mintegy 783 millió euróra, GDP-je 1 százalékára számíthat.

A tanulmány szerint gyengébb teljesítményt nyújt a támogatások lehívásában Szlovákia (a GDP 2,5 százalékát kitevő támogatással; 2,1 milliárd euróval ), Magyarország (a GDP 1,7 százalékát; 3,7 milliárd eurót) és Csehország (a GDP 1,3 százalékát jelentő, 3,1 milliárd eurós támogatással).

Az évente mintegy 50 milliárd eurós brüsszeli támogatások töredékét, 2004 és 2006 között évente 10 milliárd eurót kapnak az új tagok, ami a tanulmány értelmében egy főre lebontva alig fele a Spanyolországba vagy Portugáliába érkező támogatásoknak.

Az EIU elemzése szerint 2007 és 2013 között Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia a brüsszeli támogatások jelentős növekedésére számíthat, hiszen ez az ő esetükben is elérheti GDP-jük 4 százalékát. (Ez azonban csak akkor lenne igaz maradéktalanul, ha az unió nettó befizetői nem ragaszkodnak tovább eddigi céljukhoz a befizetéseknek a GDP 1 százalékában történő maximalizálásához, valamint, ha még az idén meg tudnának egyezni az unió költségvetéséről, hogy a tagországok a támogatási összegek ismeretében dolgozhassák ki 2007-ben induló projektjeiket. a szerk.)

Az EIU szakértői ugyanakkor rámutattak arra is, hogy minden valószínűség szerint az új tagoknak jóval kevesebb idejük lesz a felzárkózásra, mint Írországnak, Görögországnak, vagy Spanyolországnak. Miközben ezek az országok többször hétéves pénzügyi cikluson keresztül magas strukturális és regionális támogatásban részesültek, az újak 2013-tól a legjobb esetben is támogatásaik lefaragására kell, hogy felkészüljenek. Akkor ugyanis az EU számára már a még szegényebb balkáni országok belépése, valamint Törökország jelenti majd az elsődleges támogatási prioritást.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Lars-Broder Keil arról tudósít, hogy a szászországi CDU Bundestag képviselő, Henry Nitzsche a politikai támadások ellenére nem hajlandó megváltoztatni kampányjelszavát, a „Munka, család, haza” hármast.

A kritikusok egyrészt azt vetik Nitzsche szemére, hogy a szélsőjobboldali NPD tavalyi kongresszusának ez volt a mottója, illetve ugyanezt a jelszót használta 1940 és 1944 között a Pétain marsall nevével fémjelzett Vichy-rezsim.

A megdorgált CDU politikust azonban mindeddig nem lehetett eltéríteni szándékától. Mint nyilatkozta, számára csak a mottóban foglalt témák érdekesek. A képviselő honlapján a volt szász miniszterelnökre, Kurt Biedenkopfra hivatkozik, aki a vitatott kampánymottó kapcsán annyit mondott: „Mi ebben a rossz? Aki a kifejezés, a haza használatát bírálja, azt csak sajnálni tudom. Itt a gondolkodás egyfajta deformációja ütközik ki, ami a nemzetiszocialisták ilyen szavakkal történő visszaéléseinek továbbélését jelzi. De nem szabad, hogy generációkon keresztül megengedjük, hogy ezeket a visszaéléseket a szemünkre vessék.” Hasonlóan nyilatkozott Georg Milbradt, a jelenlegi szász miniszterelnök is.

2002-ben Nitzsche a hoyerswerdai kerületben közvetlenül nyert mandátumot a „Munkahelyet bevándorlás helyett” jelszóval, amit akkor senki sem bírált.

Kurier (kurier.at)

Az osztrák bulvárlap Jana Patsch A német antifasisztákat méltatta című írásában foglalkozik a cseh miniszterelnök „nagylelkű” megbékélési gesztusával.

Az egykori Csehszlovákia szudétanémet antifasisztái hivatalos méltatásban részesülnek majd. A prágai kormány a szocialista miniszterelnök Jiri Paroubek javaslatára hivatalosan döntött erről a kérdésről. Paroubek becslése szerint ez a döntés közel 200 személyt érinthet, akik aktívan harcoltak a hitleri rezsim ellen. (Emlékeztetőül: 3,2 millió németet üldöztek el a Szudéta-vidékről, ebből legalább 200 000-en váltak a pogromok áldozataivá. a szerk.<²i>) Az ellenállók a kormány humanitárius gesztusára számíthatnak, de pénzre nem. Prága 30 millió koronát (körülbelül egymillió eurót) kíván olyan nem állami szervezetek rendelkezésére bocsátani, amely néhány, a csehszlovák állam iránt lojális német sorsát dokumentálná.

A német-cseh megbékéléshez történő hatalmas hozzájárulásáról Paroubek tájékoztatta Mikulas Dzurindát is, aki azonban elutasított egy hasonló gesztust.