Kasza László: Friderikusz és az interjú meghamisításának gyanúja

Kasza László: Kissingert láthatóan felbosszantotta, hogy egy a témát nem ismerő, az előre magfogalmazott kérdéseket papírról felolvasó kispályás újságírót ültettek le vele, a politikai világsztárral szembe. Számos angol és német nyelvű interjút láttam a volt külügyminiszterrel, de ilyen sértően arrogáns, lekezelő válaszokat sehol sem adott. Igaz, a felkészült kérdezők nem is adtak neki okot, de főleg lehetőséget erre. Ezt a szerintem hozzá nem illő stílust Kissinger azzal a feltételezéssel koronázta, hogy – kérdéseiből ítélve – Friderikusz inkább a terroristákkal, mint az ellenük küzdő amerikai kormánnyal rokonszenvez. Itt kellett volna következni egy „kikérem magamnak”, a saját pozíció megokolásának. Helyette mit láttunk? Azt, hogy Friderikusz a sugárzott, hozzánk, nézőkhöz eljutott változatban megszakította az interjút, közölte velünk, hogy biztosította Kissingert terrorizmus ellenes álláspontjáról, mire az megszelídült és új szellemben válaszolt a további kérdéseire. Mi, nézők, pedig ezek után nem tudjuk, hogy a műsorvezető valóban ezt mondta-e Kissingernek – ha igen, miért nem mutatta meg tiltakozását nekünk is – vagy csak később realizálta a számára megalázó helyzetet, és az interjú további részét vágásokkal „szelídítette” meg. Bárhogy volt is, joggal merülhet fel az interjú meghamisításának gyanúja. Az ellen nem tudunk védekezni, hogy Kissingernek ne legyen meg ezek után a véleménye a magyar politikai újságírásról, de azt remélhetjük, hogy ennek a manipulálásnak híre már nem jut el hozzá.

(Népszava, 2005. augusztus 5.)