Körmendy Zsuzsanna: Friderikusz, akit én kedvelek, mert a kérdezés mesterének tartom (Kissinger a legutóbbi adásban mintha nem így vélekedett volna), föltett egy kérdést a volt, és remélem, a jövendő miniszterelnöknek: antiszemita-e?
Orbán hosszú pillanatokig nem válaszolt. Mint aki lenyelte azt a választ, amely visszaverte volna a kérdést valahová jó messzire, a kérdezővel együtt. Ez a néhány pillanat, mint olvasom, most úgy vonul be a köztudatba, hogy „nem rögtön válaszolt”, tehát valami takargatnivalója van az ügyben.
Szeretném leszögezni: ez a kérdés ma is provokáció. Ez a kérdés nagy szégyen. A kérdezőnek is, és szégyen annak is, akinek föltették. Egy ilyen kérdésre nincs normális reakció. Ez a kérdés végtelen sértés, amely után az embernek először magához kell térnie. Ez a kérdés övön aluli. Ez a kérdés Pavel Morozov kérdése, aki a szüleitől, mielőtt följelenti őket a GPU-nál, megkérdezi: fasiszták vagytok, apu, anyu?
Különös, hogy Gyurcsány, aki a Kun Béla és Rákosi nevével fémjelzett baloldali tradíciók védelmére kelt, nem kapott ilyen kérdést. Tőle senki nem kérdezte meg: sztálinistának tetszik lenni? Lendvaitól se kérdezték meg a Nap-keltében: nem lehet, asszonyom, hogy ön tulajdonképpen rákosista?
(Magyar Nemzet, 2005. augusztus 9.)
origo.hu
Nem akármilyen világsztárral edzett a honvédelmi miniszter
