Dr. Kovács Józsefet, a Heves Megyei Önkormányzat Markoth Ferenc Kórházának leváltott főigazgatóját az államigazgatásban töltött tíz év után urológus szakorvosnak osztották be. Az önkormányzat úgy véli: a csőd felé vitte a kórházat, miután felmondta az elődje által kötött 400 millió forintos informatikai szerződést, és a bíróság nem jogerősen 181 millió forint megtérítésére kötelezte az intézményt. A volt főigazgató viszont azt állítja, nem fizethetett egy működésképtelen informatikai rendszerért, és a perek nem zárultak még le. Dr. Kovács József úgy véli, leváltásában szerepet játszhatott, hogy ellenállt a diagnosztikai részleg privatizációjának, és nem támogatta az önkormányzat 700 milliós turisztikai pályázatát, mert azzal a kórház elveszíti az 1600-as évek elején épült gyógyhatású Törökfürdőt.
Kovács József szerint a városi és a kisebb megyei kórházakat évi százmilliós kár is érhette a 2002-es, ötvenszázalékos béremelés után járó központi támogatás tavalyi megvonásával. A tulajdonosok a privatizációban látják a megoldást, és magáncégek segítségével szeretnének kilábalni a bajokból. A főigazgatók viszont úgy vélik, a befektető csak a jól finanszírozott részeket vinné, ám azok eladásával összedőlne a kórház gazdálkodása. Ez az ellenállás vezet konfliktushoz, mivel a tulajdonosok szerint nem elég, hogy nem képesek stabilizálni az intézmények anyagi helyzetét, még a privatizációt sem engedélyezik.
Móroczné dr. Tóth Ildikó, a Tatabányai Szent Borbála Kórház ugyancsak menesztett főigazgatója úgy véli, a pénz volt az oka felmentésének, noha az intézmény ledolgozta a 2001 elején átvett
egymilliárd forintnál is nagyobb tartozásállományt, valamint még fejleszteni is tudtak. A volt főigazgató közölte, nem támogatta a privatizációt, pedig esetenként már az önkormányzat jelöltje is megvolt a jól menő részlegekre. A szocialisták irányította közgyűlés által felmentett főigazgató ellen olyan nagy volt az ellenszenv, hogy előbb határozatlan időre szóló szerződését határozottra változtatták, majd pályázatot írtak ki posztjára. Bár a bírálóbizottság őt találta a legalkalmasabbnak, mégis mást hirdettek ki győztesként.
Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke csak az elmúlt fél évben ötven körülire teszi a leváltott kórházi vezetők számát. Ari Lajos elismeri, hogy finanszírozási gondok nehezítik a munkát, a tulajdonos nem tolerálja a hibákat, és annak tekinti a kórház anyagi nehézségeit is.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a tulajdonosokat csak a mutatók érdeklik, nem nézik, hogy a betegellátásban milyen sérüléseket okoz a takarékosság. Zongor azt állítja: 1990-ben nem kellett volna a kórházakat önkormányzati tulajdonba adni.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke kijelentette: a felkészült menedzseri kör fölött köztisztviselői vagy politikai testületek gyakorolják az ellenőrzési jogokat, ami felismerhetetlenné teszi az érdekrendszereket. 2005 januárjában 6,5 százalékos béremelést kellett adniuk, a fedezetet pedig a teljesítményarányos finanszírozásból kellene kigazdálkodniuk a kórházaknak. Ám itt merül fel a kérdés: hogyan lehet 6,5 százalékot adni a januártól csak négy százalékkal megemelt finanszírozási alapdíjból? A milliárdos költségvetésű intézményekben mindez tízmilliókban mérhető veszteséget jelenthet, így az első negyedévben is csökkent a tartalékkal rendelkező, és 25 százalékkal nőtt az eladósodási sávba kerülő intézmények száma.
Az ellátásnak sem használ a gyakori vezetőváltás, hiszen gyakran a teljes menedzsmentet eltávolítják – hangsúlyozza Golub Iván és Ari Lajos is. Tatabányán 650 dolgozó követelte Móroczné maradását, akivel együtt nemcsak a többi igazgató, hanem még a pszichiátriai osztály vezetője is felállt. Az egri kórházigazgató ügye, valamint a belügyminiszter által felmentett BM-kórházat vezető Bedros J. Róberté is a munkaügyi bíróságon folytatódik. Utóbbi esetben sem kizárható a privatizációs szál, hiszen a főigazgató a Budakeszi úton levő, milliárdos értékű ingatlanok sorsáról másként vélekedett, mint a tárca.
A gazdasági vezetők elnöke szerint forrásokra, nagy társadalmi türelemre és kormányzati ciklusokon átívelő reformfolyamatra van szükség a kórházak gondjainak megoldásához.
(Forrás: Heti Válasz)
origo.hu
Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt
