Az egészségügyi intézmények finanszírozásának felülvizsgálatát és az intézményrendszer szerkezetének átalakítását sürgeti az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE). Júliusban elmaradt a 132 ezer forintos gyógyítási alapdíj korábban megígért emelése, pedig az a szeptemberben esedékes, átlagosan 4,5 százalékos kötelező béremelés miatt elkerülhetetlen. A gyógyintézmények egy összegben kapják a tb-apanázst, nekik kell kigazdálkodni belőle a bérköltségeket és a dologi kiadásokat – jelentette ki Ari Lajos, az EGVE elnöke a Világgazdaságnak.
Zárt kassza lévén a költségvetési keretet be kell tartani, ezért az alapdíj emelésére várhatóan csak októberben kerül sor – közölte a lappal Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese. A kétezer forinttal magasabb alapdíj fedezi majd az átlagos béremelést, amelyet egyébként utólag, októberben fizetnek ki az intézmények – tette hozzá. Annak, hogy a kórházi kassza kiadása az első fél évben a vártnál nagyobb volt, az az oka, hogy márciusban meglódult az intézmények betegforgalma, így az OEP az előző havinál 3 milliárd forinttal több pénzt utalt a kórházaknak, és ez óvatosságot követel – tette hozzá Székely Tamás.
Az EGVE szerint a kórházi teljesítmények elfutásának okát intézményenként kellene megvizsgálni, így vélhetően kiderülne, hogy a progresszív ellátás szintjének legmagasabb fokán lévő országos intézetek és egyetemek betegforgalma nőtt. Ők ugyanis nem tudják továbbküldeni a városi vagy megyei kórházakból hozzájuk utalt súlyos betegeket. Emiatt azonban nem lenne szabad büntetni őket. Márpedig a jelenlegi finanszírozási szabályok szerint a tervezettnél nagyobb teljesítményért degreszszív díjazás jár – cikkezik a Világgazdaság.
Az elnök úgy látja: megérett az idő a finanszírozás teljes átalakítására, amelynek során figyelembe kell venni a csúcstechnológiák alkalmazását és az ország népességének elöregedését. A fejlett orvosi technika és terápia miatt elkerülhetetlen az úgynevezett homogén betegségcsoport díjtételeinek fölfelé korrigálása, a népesség koröszszetételének változása pedig a krónikus osztályok számának növelését, felszereltségük javítását igényli. A teljesítményelv megtartása mellett egyetért a valódi költségeket figyelembe vevő finanszírozással Székely Tamás. Hozzátette: utoljára 1999-ben mérték fel a gyógyítás költségeit, s úgy látja, azóta olyan változások történtek az egészségügyben, amelyeket nem követett a tb. Így bizonyos gyógyítóeljárásokat alul-, míg másokat túlzottan is magasan finanszíroznak.
Ari Lajos annak ellenére sem remél sok jót a jövő évi költségvetéstől, hogy a szakminiszter kijelentette, a többi ágazathoz képest az egészségügy viszonylag jól jár. Az elnök szerint a politikusoknak rá kellene döbbenni: ahogy elkerülhetetlen volt a gazdaság, az oktatásügy, a kül-, a hadügy átszabása, nem odázható tovább az egészségügy reformja sem, és ez kizárólag négypárti konszenzussal érhető el.
(Világgazdaság)

Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt