Nem éri meg súlyos beteget gyógyítani az intézményeknek

A gyógyintézmények egy összegben kapják a tb-támogatást, amiből nekik kell kigazdálkodni a bérköltségeket és a dologi kiadásokat. A júliusban elmaradt, 132 ezer forintos gyógyítási alapdíj korábban megígért emelésére ugyanakkor legkorábban csak októberben kerül sor. Az EGVE elnöke annak ellenére sem remél sok jót a jövő évi költségvetéstől, hogy a szakminiszter kijelentette, a többi ágazathoz képest az egészségügy viszonylag jól jár.

MNO
2005. 08. 11. 6:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egészségügyi intézmények finanszírozásának felülvizsgálatát és az intézményrendszer szerkezetének átalakítását sürgeti az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE). Júliusban elmaradt a 132 ezer forintos gyógyítási alapdíj korábban megígért emelése, pedig az a szeptemberben esedékes, átlagosan 4,5 százalékos kötelező béremelés miatt elkerülhetetlen. A gyógyintézmények egy összegben kapják a tb-apanázst, nekik kell kigazdálkodni belőle a bérköltségeket és a dologi kiadásokat – jelentette ki Ari Lajos, az EGVE elnöke a Világgazdaságnak.

Zárt kassza lévén a költségvetési keretet be kell tartani, ezért az alapdíj emelésére várhatóan csak októberben kerül sor – közölte a lappal Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese. A kétezer forinttal magasabb alapdíj fedezi majd az átlagos béremelést, amelyet egyébként utólag, októberben fizetnek ki az intézmények – tette hozzá. Annak, hogy a kórházi kassza kiadása az első fél évben a vártnál nagyobb volt, az az oka, hogy márciusban meglódult az intézmények betegforgalma, így az OEP az előző havinál 3 milliárd forinttal több pénzt utalt a kórházaknak, és ez óvatosságot követel – tette hozzá Székely Tamás.

Az EGVE szerint a kórházi teljesítmények elfutásának okát intézményenként kellene megvizsgálni, így vélhetően kiderülne, hogy a progresszív ellátás szintjének legmagasabb fokán lévő országos intézetek és egyetemek betegforgalma nőtt. Ők ugyanis nem tudják továbbküldeni a városi vagy megyei kórházakból hozzájuk utalt súlyos betegeket. Emiatt azonban nem lenne szabad büntetni őket. Márpedig a jelenlegi finanszírozási szabályok szerint a tervezettnél nagyobb teljesítményért degreszszív díjazás jár – cikkezik a Világgazdaság.

Az elnök úgy látja: megérett az idő a finanszírozás teljes átalakítására, amelynek során figyelembe kell venni a csúcstechnológiák alkalmazását és az ország népességének elöregedését. A fejlett orvosi technika és terápia miatt elkerülhetetlen az úgynevezett homogén betegségcsoport díjtételeinek fölfelé korrigálása, a népesség koröszszetételének változása pedig a krónikus osztályok számának növelését, felszereltségük javítását igényli. A teljesítményelv megtartása mellett egyetért a valódi költségeket figyelembe vevő finanszírozással Székely Tamás. Hozzátette: utoljára 1999-ben mérték fel a gyógyítás költségeit, s úgy látja, azóta olyan változások történtek az egészségügyben, amelyeket nem követett a tb. Így bizonyos gyógyítóeljárásokat alul-, míg másokat túlzottan is magasan finanszíroznak.

Ari Lajos annak ellenére sem remél sok jót a jövő évi költségvetéstől, hogy a szakminiszter kijelentette, a többi ágazathoz képest az egészségügy viszonylag jól jár. Az elnök szerint a politikusoknak rá kellene döbbenni: ahogy elkerülhetetlen volt a gazdaság, az oktatásügy, a kül-, a hadügy átszabása, nem odázható tovább az egészségügy reformja sem, és ez kizárólag négypárti konszenzussal érhető el.

(Világgazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.