R. Székely Julianna: Ugyan árulja el már valaki onnan a baloldalról, hogy a fészkes fenében lehetséges, hogy az én tinédzser fiam pusztán azért, mert szereti Erdélyt, a moldvai csángókat, a magyar (és egyéb) őstörténelmet, most épp az „Arcvonal”-ba jár. Nem írom meg, hol van az Arcvonal, nehogy reklámot csináljak neki, de mikor meghallottam, hogy így hívják a helyet, ahol az egyik legjobb csángó táncház működik most Pesten, hát nem voltam rest, és fényes nappal, erős inkognitóban ellátogattam belé.
Azt kaptam, amit vártam. Nyájas kávéházat, mellé könyvesboltot, ahol a moldvai csángókról, a Székelyföldről, a Vajdaságról szóló albumok, a tudományos és tudománytalan történelmi munkák, a népköltészeti gyűjtések mellé bevásárolhattam volna némi Lovast, Bayert vagy Frankát, csipetnyi Ádert és Pokornit, hogy olyan komolyabb tételekről, mint a „Liberális hegemónia” vagy „Adolf Hitler politikai testamentuma”, említést se tegyek.
(Magyar Hírlap, 2005. augusztus 31.)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
