SoKo-ügy: megfellebezhetetlen a letartóztatási parancs

Eltér egymástól a német és a magyar fél álláspontja a SoKo-akciókban érintett magyar cégek németországi ténykedésének jogalapjáról. Georg Wilhelm Adamowitsch gazdasági és munkaügyi államtitkár szerint csak azoknak a vállalkozásoknak lenne szabad a német piacon megbízási szerződéssel munkát vállalniuk, amelyek árbevételének negyede Magyarországról származik. A magyar kormány ugyanakkor elegendőnek tartja az engedélyhez a magyarországi bejegyzést és a tényleges tevékenységet.

A német kormány az Európai Bizottság iránymutatására hivatkozik, amely 25 százalékban határozza meg a tevékenységnek azt a szintjét, amelyet egy adott cégnek a székhelye szerinti országban kell végeznie ahhoz, hogy külföldön munkát vállalhasson. A magyar fél szerint viszont ez csak útmutató, nem pedig jogforrás, így nem is kötelező érvényű.

Közben a Müncheni Tartományi Főtörvényszék jogerős letartóztatási parancsot adott ki egy magyar vállalkozó ellen, akit járulékcsalással gyanúsítanak. A német hatóságok ugyancsak a bizottsági direktívára hivatkoznak és nem fogadják el az OEP igazolását, mivel ehhez elegendő a magyarországi bejegyzés. A jelek szerint kérdésessé vált az ügy tisztázására létrejött magyar-német bizottság további munkája, amíg nemzetközi fórumokon el nem dől, hogy a bizottsági iránymutatás jogi normának minősül-e. A jogerős német bírósági döntést nem lehet megfellebbezni, de a magyar vállalkozó a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon kérhet jogorvoslatot. A magyar kormány ugyanakkor nem érti: ha a német hatóságok szerint ennyire egyértelmű a jogi helyzet, akkor miért sürgetik az 1989-es államközi egyezmény módosítását?

Forrás: Népszabadság