Sólyom László, a ma hivatalba lépett államfő a köszolgálati televízió Este című műsorában közölte: nem tartja jó megoldásnak a közvetlen elnökválasztást, mert ez ellen szólnak a magyar parlamentáris hagyományok, melyek miatt az államfő jogosítványait sem lehet kibővíteni. Sólyom szerint a közvetlen elnökválasztás esetén is a pártok kampánya folyna.
Az államfői jogkörök kiszélesítéséről az új köztársasági elnök közölte: az Alkotmánybíróság elnökeként ki akarta zárni annak esélyét, hogy az elnök jogilag átcsúszik egy elnöki rendszer felé. Sólyom hangsúlyozta, hogy válsághelyzetekben az államfő széles jogkörrel bír, majd hozzátette: a magyar elnök jogilag gyengének számít, ám az személyiség kérdése, hogy van-e ereje a néphez szólni. Mint ismert, Mádl Ferenc leköszönő köztársasági elnök szerdai interjújában az államfő szélesebb jogköre és a közvetlen választás mellett érvelt.
Sólyom László kiemelte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a politikai közbeszéd durva stílusa megszűnjön, ám úgy véli, az államfőnek nem feladata, hogy békebíró legyen, vagy hogy közvetítsen a pártok között. Az elnök azzal tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha hiteles példával jár elöl – jelentette ki. Sólyom szerint a hallgatás is fontos példa lehet, hiszen nem kell mindig megszólalni, nem kell mindig nyilatkozatokat tenni, ennél fontosabb a nyugodt munka. „Azt kell sugallni, hogy vannak bizonyos támpontok, amikből nem lehet engedni” – közölte Sólyom László, majd hozzátette: számára az alkotmányosság a legfőbb támpont.
A ma hivatalba lépett államfő elszántan fog az alkotmány felett őrködni, és megakadályoz bármilyen törekvést, mely ez ellen irányul. Mint elmondta, az elnöknek vannak rendkívüli jogosítványai, amelyek egészen a parlament feloszlatásáig terjednek, ugyanakkor magatartásával morális téren egyensúlyt teremthet, amely javítóan hathat a politika stílusára. Sólyom leszögezte: meg fogja találni a módját, hogy szóljon az emberekhez, ha sérülnek vagy veszélybe kerülnek az alapvető erkölcsi és alkotmányos elvek, ám egyéb esetekben visszafogottan és szerényen akarja ellátni hivatalát. Az új köztársasági elnök hozzátette: évente egy alkalommal el szeretné mondani, hogyan látja az ország állapotát.
Sólyom közölte, hogy óriási számban és hullámzó minőségben születnek törvények Magyarországon, bár sok mindent lehetne rendeletben is szabályozni. Ennek ellenére nem tervezi, hogy minden alkalommal az Alkotmánybírósághoz fordul. Az új államfő úgy véli, ha a taláros testülethez fordul, annak szimbolikus üzenete is kell, hogy legyen: az, hogy nagy baj történt.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban Sólyom László kijelentette: nagy hibája volt a kezdeményezésnek, hogy nem tisztázták szakmailag, pontosan mit és hogyan akarnak, és mik lennének a következmények. A kérdés azonban nincs lezárva, mert „valós igények vannak” – tette hozzá a ma hivatalba lépett államfő.
origo.hu
Elbódították, majd a saját nevükre iratták az idős férfi lakását
