A 2003. május közepétől sportminiszteri, majd miniszterelnöki tisztséget betöltő Gyurcsány Ferenc azt hangoztatta, hogy köztisztsége idejére vagyonkezelőre bízza a döntéseket a cégeiben. A vagyonkezelést azonban nem a tőkepiaci törvényben szabályozott szerződés révén, arra hivatott vállalkozás megbízásával oldotta meg, hanem úgynevezett meghatalmazással. A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanis módot ad rá, hogy a tulajdonos meghatalmazott útján gyakorolja részvényesi jogait. Ez nem vagyonkezelés, csupán azt szolgálja, hogy a tulajdonos helyett meghatalmazott járjon el a tulajdonos utasításai alapján.
Az Altusnak sem közgyűlése, sem igazgatósága nincs – a társaságot a vezérigazgató irányítja a tulajdonos döntései alapján. A fővárosi cégbíróság tavaly július 9-i végzése szerint törvénytelen az a meghatalmazás, amelyet Gyurcsány tulajdonosként Jagiellowicz Györgyné vezérigazgatónak 2003 májusában adott. A társasági törvény ugyanis kizárja, hogy a vezérigazgató a tulajdonos meghatalmazottja legyen.
Gyurcsány a végzést nem fellebbezte meg, hanem a törvénytelenséget elismerve a 2004. májusi döntéseket aláírta, azaz – eddigi állításaival ellentétben – tulajdonosi jogait személyesen gyakorolta. Ez a lépése azonban nem tette jogszerűvé a 2003 májusa és 2004 májusa közötti tulajdonosi döntéseket. Pedig a törvénytelen időszakban is születtek jelentős döntések Gyurcsány cégében: jogellenes tulajdonosi döntéssel olvasztják bele a Gyurcsány és korábban Dobrev Klára tulajdonában lévő Fittelina Kft.-t az Altus Rt.-be, törvénytelen határozattal fogadják el az Altus eredménykimutatását és mérlegét, azaz Gyurcsány sportminiszterként törvénytelen döntéssel jutott 75 millió forint osztalékhoz. A jogellenesen működő Altus törvényellenesen meghatalmazott vezérigazgatóját, Jagiellowicznét hideg zuhanyként érhette, hogy a Fővárosi Cégbíróság cégbírója 2004 júliusában észreveszi a törvénytelenséget, és a 2004. májusi határozatok esetében már kötelezi Gyurcsányt, hogy személyes döntéseként írja alá azokat. Felmerül a kérdés: ha Jagiellowiczné meghatalmazása a 2004. július 9-i cégbírósági végzés szerint ellentétes a társasági törvénnyel, akkor vajon 2003 májusa és 2004 májusa között miért nem hozott ilyen tartalmú döntést a cégbíróság? Orvosolhatók-e a 2003–2004-ben elkövetett jogsértések: a beolvadás, az osztalékfizetés? S helyreállítható-e a jogsértés előtti állapot?
A Fővárosi Cégbíróság elnökétől eddig nem kaptunk választ. A cégbíróság elnöki bírája, Vágó Imre lapuknak általánosságban azt mondta: ilyenkor törvényességi felügyeleti eljárást kell kezdeményezni a cégbíróságon. Hivatalból is vizsgálódhatnak természetesen. Ám minderre a történésektől számított egy éven belül van mód. „A határidő eltelt, és vége” – tette hozzá a szakember. Utána már csak panaszra van lehetőség a bíró ellen. Ami nagyjából a fegyelmi vétség kategóriája, de annak is van határideje.
A kérdés tehát így is feltehető: miután 2004 májusában felismerte a cégbíróság a törvénytelen helyzetet, miért nem indított határidőn belül eljárást az akkor már miniszterelnök-jelölt Gyurcsány törvénytelen meghatalmazottjának korábbi döntései kapcsán?
A cégbírósági eljárás hiányától függetlenül azonban jogszabályokon nyugvó tény marad: Gyurcsány Ferenc törvénytelenül adott meghatalmazása azt eredményezte, hogy az Altus jogellenes határozatok alapján működött, és a sportminiszter Gyurcsány törvénytelen döntéssel jutott 75 millió forint osztalékhoz.

Titkos atomprojekt a britekkel? Energiabombát robbantott a kormány