Az utóbbi hónapokban már több magyar adójogszabályról kiderült, hogy valószínűleg fennakadna az EU rostáján: ilyen az iparűzési adó, a telefonáfa (pontosabban az áfalevonhatósági szabályok szigorítása), vagy az állami támogatás felhasználása esetén előírt áfaarányosítási kötelezettség. Ebbe a sorba illeszkedik az innovációs járulék is.
Ezt a járulékot a mikrovállalkozáson és egy szűkebb vállalkozási körön kívül minden más vállalkozásnak fizetnie kell. A fizetendő összeget a járulékalap és egy szorzó segítségével állapítják meg.
Amennyiben ez az ügy is eljutna az EB elé, s nem az államnak adnának igazat, egy esetleges visszamenőleges hatályú döntés esetén sem a bevezetés időpontjától, azaz 2004. január elejétől, hanem csak az EU-csatlakozás kezdetétől, 2004. május 1-jétől jöhetne szóba az állam kártalanítási felelőssége, hasonlóan az áfaarányosításhoz és más, az unió 6-os számú irányelve alá eső esetekhez – mondta Oszkó Péter, a Deloitte partnere.
A szakértő szerint nem magyar sajátosság, hogy egyre-másra megkérdőjeleződik az adójogszabályok EU-konformitása, ezt a magyar eljárások alapjául szolgáló olasz és spanyol esetek bizonyítják. Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a többi új tagállamban, elmondta: nem igazán tud ilyen esetekről, pedig Litvániában is működik a magyar iparűzési adóhoz hasonló elven alapuló helyi adó, de egyelőre csak Magyarországon érzékelhető nagyobb fokú érzékenység a tagállami és az uniós jog harmonizálásának érvényre juttatása kapcsán.
Napi Gazdaság
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
