Állandósított likviditási zavar – Törvényesítenék az áfavisszatartást

Az áfakörbe tartozókat érzékenyen érintheti, hogy a kormány törvényesítené az áfa-visszatartás tavalyi gyakorlását.

MNO
2005. 09. 12. 7:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adóhatóság számára csak azután kezd el ketyegni az óra az áfa-visszatérítés kiutalására, ha már megérkeztek az uniós kontrolladatok. Ezek pedig minden negyedév végére várhatók, sőt, amennyiben hiányoznak információk, azt utólagosan is megkérheti az APEH, vagyis akár négy-öt hónapot is késhet a jelenlegi szabályozás szerint előírt 30, illetve 45 naphoz képest a visszautalás – véli Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.

A szakértő szerint így komoly likviditási nehézségekkel nézhetnek szembe jövőre a havi áfafizetésre kötelezett cégek, ha visszaigénylő pozícióban vannak. Mindezt az ellenőrzési gyakorlat megkönnyítése érdekében határozta el a jogalkotó: a tervezet szerint általános szabály lenne, hogy külföldi adóhatóság megkeresése esetén az ellenőrzési határidőbe nem számít bele a kontrolladatok megérkezéséig eltelt idő. A revízió alá eső cégek emellett jövőre kötelesek lesznek a számlák mellett a szerződéseket is magyar nyelven rendelkezésre bocsátani – szól a tervezet. Zara szerint ez főként a külföldi tulajdonban lévő társaságoknál okozhat problémát.

A kkv-szektort érintő társaságiadó-módosításon kívül nem tartalmaz igazán érdemi pozitív változást a tervezet – mondta Zara. A 10 százalékos taokulcsot sem tudják azonban majd sokan kihasználni, hiszen annak feltétele, hogy átlagosan legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő munkabéren foglalkoztassa alkalmazottait a cég, valamint ne vegyen igénybe állami támogatást. Az eho novemberi eltörlésével kapcsolatban megjegyezte a szakértő: azt bőven ellensúlyozza majd a négyszázalékos egészségbiztosítási járulék osztalékági jövedelmekre való kiterjesztése 2007-től.

László Csaba, a KMPG adópartnere az iparűzési adóval kapcsolatos módosításokat emeli ki, amelyek szerinte könnyíthetnek a vállalkozások terhein. Az a lehetőség ráadásul, miszerint a külföldi telephelyről származó, külföldön adózott adóalappal 90 százalékos mértékig csökkenthető az iparűzési adó alapja, nem kurtítja majd meg a helyi önkormányzatok bevételeit. E társaságok ugyanis eddig külföldi cégalapítással kerülték el az ott keletkezett jövedelem utáni adófizetést. A normál áfakulcs mérséklése az áfalevonásra nem jogosult szektorokban (például a pénzügyi szolgáltatások terén) jelent jövőre komoly megtakarítást – mondta a szakértő. A munkáltatói tb-terheket novemberi hatállyal a tételes ehóval megkurtító rendelkezés pedig főként az alacsony munkabéren foglalkoztató cégeknek kedvez, hiszen ez a bértömegtől függetlenül alakuló fix teher. A tb-járulékok 2009-ig tervezett, összesen ötszázalékos mérséklése László szerint barátinak nevezhető, bár ideális esetben a majdani 28,5 helyett 25 százalékos lehetne az összes munkáltatói járulékteher.

Itt nyilván a költségvetési deficitcélok szabnak határt a mérséklésnek, hiszen minden egy százalékpontos csökkentés 40-50 milliárd forintos kiesést eredményezhet.

A társasági adó kis- és közepes vállalkozásoknak szóló módosítása viszont nem lesz átütő erejű, az egyes cégek szintjén sem, hiszen inkább az iparűzési adó és a munkáltatói járulékterhek nehezítik a gazdálkodást. László szerint – az előzetes hírektől eltérően – kimaradt a tervezetből a telefonáfa levonható arányának visszaállítása az uniós csatlakozáskor hatályban volt 50 százalékra (ennek csökkentése az uniós áfaiányelvbe ütközik). A szakértő becslése szerint ez 20-30 miliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének, ám, ha az Európai Bizottság az ügyben beadványt készített KPMGnek ad igazat, az kellemetlenséget okozhat a kormánynak, főként ha az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Egyelőre hiányzik a törvénytervezetből a bankfiókká való átalakulás esetén érvényesülő áfaelszámolás is. Az uniós versenyjoggal konform átalakulási szabályozás miatt ugyanis több társaság is mérlegelheti az átalakulást, viszont amennyiben egy szolgáltató a jelenlegi cégvagyont egy fióktársaságba helyezi át, annak áfáját köteles megfizetni, de levonására már nem jogosult. Ez egy-egy vállalat esetében László szerint akár milliárdos nagyságrendű hátrányt is okozhat.

CÉGEKET ÉRINTŐ TERVEZETT ADÓMÓDOSÍTÁSOK

Társasági adó
Évi ötmillió forintos betétig tízszázalékos kulcs, ha nincs állami támogatás és legalább átlagosan a minimálbér kétszeresén foglalkoztat a cég

Iparűzési adó
A taoalapból levonható a helyi adó száz százaléka
A külföldön adózott jövedelemmel csökkenthető a magyarországi iparűzési adóalap
2008-tól megszűnik az adónem

Áfa
Normál kulcs csökkentése 20 százalékra
Áfaarányosítás megszűnik az állami támogatásoknál

Munkáltatói tb-járulékok
Novembertől megszűnik az eho
2007-től három százalékkal csökkennek a tb-járulékok
2009-től két százalékkal csökkennek a tb-járulékok

Adózás rendje
Ellenőrzési határidő meghosszabbítása az uniós kontrolladatok megérkezéséig eltelt idővel
Fordítási kötelezettség a szerződések esetén is

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.