Huszonöt bázisponttal csökkentette az MNB a jegybanki alapkamatot

A monetáris tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. szeptember 20-i hatállyal 6,25 százalékról 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeit Bank elnöke a mai kamatdöntést követő sajtótőjékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: a Monetáris Tanácsban nagyon nagy volt a 25 bázispont melletti érvelők aránya. Felmerült egy 50 bázispontos vágás csökkentésének lehetősége is, de nagyon nagy többséggel a 25 bázispontos vágás alternatívája nyert – idézi a jegybankelnököt a portfolio.hu.

Az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3–4 százalék között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2 százalék alatti szinten stabilizálódott – írja a Tőzsdefórum. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj- és a nyersélelmiszer- termékek árnövekedése állt. A tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövid távú adócsökkentést.

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.