Bár az elmúlt években mérséklődött a népességfogyás a fővárosban és Pest megyében, a számok továbbra is riasztóak. Egy II. kerületi lakos nyolc-tíz évvel él tovább, mint egy józsefvárosi.
A népegészségügyi jelentés keretében készült 2005-ös tanulmány szerint Pest megyében a dél-keleti kistérségekben, Budapesten a VII., VIII., IX., X., XX. és XXI. kerületben élők a legjobban veszélyeztetettek. A halálozási okok közül a daganatos és a keringési rendszer betegségei viszik a pálmát.
Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes a Reggel című lapnak nyilatkozva a különbségeket az életszínvonallal, a gépjárműforgalommal, a zajterheléssel és a zöld területek hiányával indokolta. Úgy vélte, átfogó intézkedésekre van szükség. A fővárosban elvileg egyetlen olyan rendelet sem születhetne, amelyet az egészségügyi bizottság nem hagyott jóvá. Ebbe a forgalmi rend átalakítása is beletartozik. Szolnoki Andrea ugyanakkor elismerte, nem mindig sikerül az egészségügyi szempontokat érvényesíteni.
Endrédy István, a környezetvédelmi bizottság ellenzéki alelnöke viszont súlyos kritikával illette a város vezetőit, akiknek döntései következményeként ötévente városligetnyi zöld terület tűnik el a fővárosból. Endrédy szerint sokkal több sövényt kellene az utak mellé telepíteni, mivel a porszennyezés harminc százalékát felfogják a növények, illetve az is sokat javítana a fővárosiak életsesélyein, ha a Kiskörúton belül kitiltanák az autókat.
A környezetvédő szervezetek a megnövekedett forgalom miatt már régóta kongatják a vészharangot. Arra kérik a főpolgármestert, hogy mielőbb tegyen lépéseket a részecskeszennyezés jelentős csökkentésének érdekében. A dízelautókból származó káros anyagok a porral vegyülve jelentősen hozzájárulnak a különböző légzőszervi megbetegedések kialakulásához.
A népegészségügyi felmérések szerint a hét magyarországi régió között jelentősek a halandósági eltérések. Férfiaknál az észak-magyarországi régióban a legmagasabb, a közép-magyarországi régióban pedig a legalacsonyabb a halandóság. Nők esetében az
Észak-Alföld (legkedvezőtlenebb halandóságú) és Nyugat- Dunántúl (legalacsonyabb halandóságú) jelentette a szélsőségeket.
Az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb halandósági szintet mutattak 2002-ben a férfiak és nők esetében is Budapest, illetve Győr-Moson-Sopron megye. A vidéki átlaghoz képest 86%-os volt a budapesti halandóság 1996–2000-ben. A legfontosabb
haláloki csoportok mindegyikében alacsonyabb volt a fővárosi mortalitás. A budapesti kerületek között jelentősebbek voltak az eltérések 1996–2000-ben, mint a vidéki kistérségeknél. A kerületek halálozási mutatója is szoros korrelációt mutatott a fejlettségi mutatókkal.
Az elmúlt évtizedek „fekete éve” – különösen a férfi halandóság szempontjából – 1993 volt Magyarországon. A 64,5 éves születéskor várható élettartam hosszú évtizedek óta a legalacsonyabb volt, egy 30, 40 vagy 50 éves férfi pedig rövidebb élettartamot remélhetett, mint hasonló korú társa hatvan évvel korábban, a gazdasági világválság idején. Viszont a 2002. évi születéskor várható élettartam-mutatók az eddig mért legmagasabb értéket jelentik a férfiak 68,25 és a nők 76,56 életévével. A férfiak 3,7 éves élettartam-emelkedése csaknem egy évvel haladta meg a nőkét, így a korábbi 9,3 évről 8,3-ra mérséklődött a két nem közötti különbség a születéskor várható élettartamában.
Az EU 15 tagországában – Írországot kivéve – 75 év felett van a
férfiak, és 80 év felett a nők születéskor várható élettartama.
A tíz újonnan csatlakozott ország közül csak a balti államokban alacsonyabbak a férfiak születéskori életesélyei, mint hazánkban. A svéd, a svájci és az olasz fiúgyermekek több életévre számíthatnak, mint nálunk a leánygyermekek; a francia és a svájci nők 83 éves születéskori várható élettartama pedig világviszonylatban is a legmagasabbak közé tartozik.
(Reggel, oek.hu)
Fidesz
Kocsis Máté Magyar Péter legújabb pózolásáról: Mennyi fiatalkori frusztráció kell egy ilyen képhez?
