Bizonytalansági tényezők a magyar ingatlanpiacon

A magyar ingatlanpiacon tapasztalható hozamszint megközelíti a nyugat-európai értéket egy, a magyarországi ingatlanpiac fejlődési tendenciáiról készített tanulmány szerint. A kiskereskedelmi ingatlanberuházások főként vidéken valósulnak meg majd. A lakáspiacon a mindenkori inflációt nem meghaladó árnövekedés lesz tapasztalható.

MNO
2005. 10. 31. 23:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar ingatlanpiacon tapasztalható hozamszint egyre inkább megközelíti a fejlett nyugat-európai piacokon tapasztalható, évek óta stabil, átlagosan 6 százalék körüli értéket. Az átlagos ingatlanpiaci hozam Magyarországon jelenleg 7,7 százalék, mely érték 2010-re előreláthatólag 6,7 százalékra csökken – áll a HVB Bank Ingatlanfinanszírozási Üzletága által készített tanulmányban.

A magyar ingatlanpiac jelenleg 170 bázispontos felárat hordoz a nyugat-európai piachoz viszonyítva, ez 5 év alatt 50 bázispontra fog zsugorodni. Az országspecifikus felár több, bizonytalanságot okozó tényezőre vezethető vissza, így a piac kis méretére, rövid múltjára, kialakulatlan ciklikusságára, bizonytalan likviditására, valamint a piaci szereplők sokszor rövid távú szemléletére. Bizonytalanságot eredményez továbbá a piaci standardok hiánya, a piac zavarossága, az önkéntes jogkövetés hiánya, a jogalkalmazás lassúsága, az államháztartási túlköltekezés, és a nemzeti valuta kockázata is.

A jelenleg csak Budapesten fellelhető „A” kategóriás irodapiacon az állománybővülés várhatóan 30 százalékos lesz, ez legalább 500 ezer négyzetméter új irodaterület megjelenését jelenti. A bérleti díjak a következő öt évben havi 12-13 eurós négyzetméter ár körül mozognak majd. A 85 százalék körüli átlagos bérbeadottsági mutatók stagnálásával érdemes számolni.

Az ipari ingatlanpiacon (raktárak, logisztikai és könnyűipari csarnokok) az állománybővülés legalább 350 ezer négyzetméter új csarnokterület megjelenésével várhatóan 50 százalékos lesz. A bérleti díjak a következő öt évben 4-4,5 euro per négyzetméter per hó körül szóródnak majd, a 85 százalék körüli átlagos bérbeadottsági mutató várhatóan stagnálni fog.

A kiskereskedelmi célt szolgáló ingatlanok körülbelül 60-70 százaléka Budapesten koncentrálódik, de az új fejlesztések döntő többsége vidéken fog megvalósulni. Az állománybővülés várhatóan 40 százalékos lesz, ami legalább 1100000 négyzetméter új boltterület megjelenését jelenti. A bérleti díjak a bolttípusok sokfélesége miatt igen széles sávban mozoghatnak majd, a 90 százalékos átlagos bérbeadottsági mutató terén nem várható érdemi változás.

A budapesti új építésű lakások piaca a 2004-2005-ös lassulás alatt évi 10 ezres kínálat per kereslet szintre látszott beállni, ehhez képes enyhe növekedés várható körülbelül 12 ezer darabra. Az éves árnövekedés várhatóan nem fogja meghaladni a mindenkori inflációt, kivéve a luxus jellegű belvárosi és zöldövezeti új építésű lakásokat. A kormányzati politika alapvetően nem fogja elmozdítani a piacot se a bővülés, se a megtorpanás irányába. Ezzel egyidejűleg azonban a forint alapkamat várható csökkenése és a bankok között folyó konkurenciaharc valószínűleg rövid távon is jelentősen mérséklik a piaci lakáshitelekkel járó terheket. Emiatt akár állami kamattámogatás nélkül, a versengő piac maga fog egyre többek számára elfogadható és vállalható feltételekkel lakáshiteleket kínálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.