Kilencmillió-kilencszázhetvenhétezer – ennyi lesz Magyarország lakossága 2010. január elsején a demográfiai kutatóintézet kalkulátora szerint. Az elmúlt öt évben a KSH legfrissebb adatai szerint éppen százezerrel csökkent a magyar népesség, s ha a fogyatkozás üteme nem változik, akkor öt év múltán múlt időben kell beszélni a tízmillió országlakóról.
A demográfusok az egyelőre megállíthatatlannak tetsző folyamatot azzal magyarázzák, hogy – akárcsak Európa legtöbb országában, nálunk is – mind később és mind kevesebben vállalnak gyereket. Az már viszont magyar sajátosság, hogy rövidebb ideig élünk, mint az ország fejlettségéből következne. Mindezek következtében egyelőre nem is a népességfogyás megállítása, inkább a folyamat ütemének lassítása a reális cél.
– Akarnak, de végül nem vállalnak gyereket a mai fiatalok, legalábbis nem annyit, amennyit terveztek – állítja Pongrácz Tiborné demográfus. Szerinte elsősorban a diplomások nem teljesítik ifjúkori, nagyobb családról szóló vágyaikat. – A főiskola, az egyetem után a biztos megélhetés, a karrier a cél, és a gyerek vagy a családalapítás háttérbe szorul. Ráadásul egyre többen tanulnak tovább. Ma a felnőttek tíz százalékának nincs gyereke. Ha a helyzet nem változik, ez az arány rövidesen húsz százalék lesz – mondja a demográfus.
A szakember még bízik abban, hogy a folyamat megállítható, s nem jutunk a húsz-harminc százalékos gyermektelenség németországi szintjére. – Az értékrend sokkal lassabban változik, mint a demográfiai trend, s ebben még reménykedhetünk. Magyarországon a házasság, a család értéke még mindig magasabb, mint a környező országokban. Az emberek hetven százaléka gondolja ma is, hogy a nőknek az anyaság, az anyáknak pedig a gyereknevelés az első – mondja a kutató.
Pongrácz Tiborné a Ratkó-nemzedék gyermekeit biztatná családalapításra, mert ez a generáció még megmentheti a helyzetet. Az 1974-79-es, kiugróan magas létszámú nemzedék ugyanis családonként akár egyetlen pluszgyerekkel is sokat javíthatna a helyzeten.
Alapvető változást azonban nem is a születésszám növekedése hozhatna. Ugyanis a halandóság a kirívóan magas, s egyben sajátosan magyar jelenség.
A gyerekvállalási kedv, a migráció és a halandóság egyformán szerepet játszik a népességszám alakulásában – mondja Hablicsek László, a Népesedéstudományi Kutató Intézet helyettes vezetője, aki szerint a családtámogatási rendszer nagyjából megállította a termékenység romlását. Az egy főre jutó gyerekszám (1,3) a csehekénél és a lengyelekénél is jobb. A bevándorlással óvatosan kell bánni, megoldást az semmiképpen sem jelenthet. Az viszont tragikus, hogy a születéskor várható átlagos élettartamot tekintve ma a világon a 80. helyen állunk. Lassan negyed évszázada minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A demográfiai szakadék az országon belül óriási. A halandóság a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren és környékén például 43 százalékkal haladta meg a szentendrei kistérség mortalitását. Kőbányán két és félszerese a szívinfarktus okozta halálozás, mint a XII. kerületben.
– Magyarországon, illetve Budapesten vannak olyan részek, ahol az életkilátások olyanok, mint némely nyugat-európai országban, máshol a szegényebb, volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokéhoz, például Türkmenisztánéhoz hasonlóak. Ugyanilyenek a különbségek a gyerekvállalási hajlandóság tekintetében is. A demográfus szerint az egészség-, illetve a családpolitikának ezeket az eltéréseket kellene figyelembe vennie.
Tény, hogy bár a politika ciklusonként más és más intenzitással, ideológiával és retorikával viszonyult a népességfogyáshoz, az eredmény többé-kevésbé azonos volt. A rendszerváltozás utáni első ciklusban a halálozások száma 100 ezerrel, a Horn-kormány idején 140 ezerrel, az Orbán-kabinet idején 165 ezerrel haladta meg a születésekét. Ez a ciklus is hozzávetőleges tartja ezt az ütemet, miközben a – többnyire határon túli magyar – bevándorlás átlagosan a természetes veszteség felét pótolja. Az MDF éppen tegnap négypárti egyeztetést kezdeményezett a demográfiai folyamatok politikai eszközökkel való megfordítása érdekében. A többi párt fogadókész. Az viszont kérdéses, hogy az emberek családi döntéseit a politika mennyire képes befolyásolni.
KSH: Emelkedő születésszám, növekvő halálozás – újabb városnyi emberrel csökkent a lakosság
Az év első nyolc hónapjában emelkedett a születések és a halálozások száma is, míg a házasságkötéseké enyhén csökkent. A népességfogyás mértéke kismértékben meghaladta a 2004. január–augusztusban tapasztalt értéket.
Az előzetes adatok szerint 2005 első nyolc hónapjában közel 31 200 házasságot kötöttek, mintegy 64 800 gyermek született, és 91 300 lakos hunyt el. A házasságkötések száma kismértékben, 0,6 százalékkal csökkent. A születések számában folytatódott az elmúlt év végén megindult lassú emelkedés. A júliusi megtorpanást követően augusztusban ismét több gyermek született, mint egy évvel korábban. 2005 első nyolc hónapjában összességében 3,0 százalékkal, közel 1900 újszülöttel több jött világra, mint az előző év hasonló időszakában. Főleg a tavaszi hónapok jelentős halálozási többlete miatt emelkedett a halálozások száma. Ennek tulajdonítható, hogy az első nyolc hónapi összes halálozás 2,9 százalékkal, mintegy 2550 fővel múlta felül az egy évvel korábbit. Mivel a halálozások számának emelkedése meghaladta a születésekét, a népességcsökkenés mértéke kismértékben emelkedett. Ez számszerűen, mintegy 26 500 fős csökkenést jelentett az idei év első nyolc hónapjában, az előző évi 25 800 fővel szemben. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege következtében az ország lakossága a természetes fogyásnál kisebb mértékben, mintegy 16 000 fővel lett kevesebb. A népesség lélekszáma az időszak végén a nemzetközi vándorlás becsült értékeit is figyelembe véve 10 millió 82 ezer fő volt.
(nol.hu, ksh.hu)
A sokkoló videón ostorral bedurvuló olimpiai bajnoknő új esélyt kapott + videó
