Csúszhat Románia és Bulgária csatlakozása

Romániát és Bulgáriát a korrupció, a pénzügyi és gazdasági életet uraló bűnözés és az EU szegényebb országaihoz viszonyítva is rendkívül elmaradt mezőgazdasági, élelmiszeripari és állategészségügyi állapotok miatt az eddigieknél sokkal keményebb hangú bírálatban részesítette az EU bővítésért felelős biztosa.

Olli Rehn Strasbourgban, az EU képviselők előtt tartott keddi beszédében először mondta ki – és a tagországok kormányainak elküldött jelentésében először írta le – azt, amit a két balkáni ország vezetői még a legrosszabb álmukban sem szerettek volna hallani: elképzelhető, hogy a két ország lakossága szerint minden probléma megoldására hivatott EU-csatlakozást 2008-ra kell halasztani. A bővítési biztos a mostani jelentésében részletesen felsorolt problémák megoldására 2006. május 1-jéig adott határidőt a két ország kormányának, és az addig elért, vagy el nem ért eredményekről készítendő új jelentés fogja a további teendőket és az új csatlakozási időpontot kijelölni.

– Azt várjuk, hogy Románia és Bulgária azonnali és határozott lépéseket tegyen a korrupció visszaszorítására, az igazságszolgáltatás átláthatóságára és demokratizálására – írja jelentésében Olli Rehn, hozzátéve: komoly aggodalomra ad okot továbbá a romániai és bulgáriai mezőgazdasági helyzet; a két ország nem alkotta meg az uniós szabályokkal harmonizáló állategészségügyi törvényeit, pedig ezek elengedhetetlenek a tagországok fogyasztóinak egészségének védelmében, mert minden Romániából és Bulgáriából érkező élelmiszernek teljes mértékben meg kell felenie az EU szabványainak. – A tagjelölt országok határai könnyen átjárhatók, és nem felelnek meg a biztonsági követelményeknek, az egyéni tulajdon védelmére jelenleg érvényben lévő törvények nem megfelőek, és további kiegészítést kívánnak – sorolja a bővítési biztos. – Az EU-támogatások tekintetében pontosan körülhatárolt, törvényekben is lefektetett biztosítékokat és nagyobb rálátást szeretnénk kapni, hogy a pénzek oda kerüljenek, ahova szánjuk őket, és nem tűnnek el az adminisztráció és a bürokrácia útvesztőiben. A Bulgárián és Románián keresztül folytatott tömeges embercsempészésen és a prostitúció céljából külföldre irányuló gyerek- és leánykereskedelem ügyén kívül még számtalan nyitott környezetvédelmi probléma is új törvényekre vár – olvasható a bővítési biztos jelentésében.

A dokumentum kitér arra is, hogy Romániában – 16 évvel a kommunizmus bukása után – a Securitate utódja még mindig lehallgatja az ellenzékinek tartott újságírók telefonjait. Véleménye szerint Románia és Bulgária az EU tagállamokra kötelező sokezer uniós szabályozás többségét mára már valamilyen módon adaptálta, de a törvényeik több mint 10 százalékával még mindig „baj van„ és kétséges, hogy a csatlakozás eredetileg tervezett időpontjáig a belépéshez szükséges új törvények tucatjait és azok végrehajtásának feltételeit az – egyaránt nem túl meggyőző országgyűlési többséggel kormányzó – két ország meg tudja-e teremteni.

Jelenleg a két, felvételre vágyó ország egy főre jutó nemzeti jövedelme nem éri el a nyugat-európai országok átlagának egyharmadát sem. Természetesen Olli Rehn – a bukaresti és a szófiai kormánnyal együtt – nagyon jól tudja, hogy a két ország történelmében és hagyományaiban évszázadok óta rendkívül mélyen gyökerező korrupciót és a számtalan maffiacsalád által irányított szervezett bűnözést nemhogy 6 hónap alatt, de 6 év alatt sem lehet kiirtani. A svájci Transparency International közelmúltban nyilvánosságra hozott korrupciós listáján például Románia Európa egyik legkorruptabb államaként szerepel, messze megelőzve a jelenlegi tagországokat, valamint a szintén csatlakozásra váró Horvátországot, Törökországot és a szomszédos Bulgáriát is.

A Strasbourgból érkező kellemetlen hír elszállt a Szófiában tartózkodó Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter és bolgár kollégája füle mellett. Mind a ketten úgy tettek, mint akik nem értették a jelentésben leírtakat, vagy csak apró, egy-két nap alatt könnyen megoldható problémákról lenne szó: a csatlakozáshoz vezető tárgyalások utolsó szakaszához érkeztünk, és 2007 január elseje után Bulgáriával együtt mi is az EU tagországa leszünk – jelentette ki határozottan a Ungureanu. – Románia és Bulgária egy hajóban ül az EU felé vezető úton. (...) Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy az eredetileg lefektetett időpontban, 2007 első hónapjában tagja legyünk az uniónak – adott a mellette ülő román kollégával előre szinkronizált nyilatkozatot Ivajlo Kalfin bolgár külügyminiszter.

A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatója után jelentették a hírügynökségek, hogy ismeretlen tettesek szerdán délelőtt negyed tízkor Szófia belvárosában, a Dimitar Nyesztorov sugárút egyik piros lámpájánál álló gépkocsijában kivégezték Emil Kjulevet, a zavaros magán- és üzleti ügyeiről hírhedt „üzletembert”. Kjulev az egyik leggazdagabb bolgárként a DZI biztosító tulajdonosa volt, aki 1989-ben megalapította a Tourist Bankot. Az állandó nehézségekkel küzdő, később kereskedelmi banknak átkeresztelt pénzintézet 1994-ben véglegesen csődbe ment. Pár hónap múlva Kjulev a pénzét és értékes orosz üzleti kapcsolatait befektetve létrehozta a Rosexim Bankot, és a hirtelen képződött haszonból 2002-ben a bolgár állami privatizációs és vagyonkezelő cégtől megvette a DZI biztosítótársaságot. Kjulev egyébként „társadalmi munkában” a bolgár úszószövetség elnöke volt.

A Rehn-jelentés Bulgáriával foglalkozó része megemlíti, hogy Szófiában és az ország más nagyvárosaiban az utóbbi két és fél év alatt 60, és az elmúlt három hónapban 7 (Kjulev volt a nyolcadik) olyan nyilvános helyen elkövetett, alvilági jeleket mutató gyilkosság történt, aminek sem a hátterét nem tudták kideríteni a bolgár hatóságok, sem a tetteseket nem sikerült a mai napig elfogni.

(Forrás: Bloomberg Business News, International Herald Tribune, Bulgarian News Network)