Arról még a szakértők is vitatkoznak, hogy pontosan mit is nevezhetünk cigánytelepnek, vagy telepszerű lakókörnyezetnek, abban azonban nagyjából mindenki egyetért, hogy valamivel ötszáz fölött van a hazai cigánytelepek száma.
A rendszerváltozás óta több kormányzat elképzelései között is szerepelt ezek felszámolása, ám mindannyiszor füstbe mentek az erre vonatkozó tervek.
Tízmilliárdos ígéretből 680 millió
A 2002-ben hivatalba lépett MSZP-SZDSZ kormány külön romaügyi hivatalt és politikai államtitkárt nevezett ki a cigányság problémáinak képviseletére (a hivatal azóza megszűnt, illetve integrálódott az esélyegyenlőségi minisztériumba). A cigányügyi elképzelések között „elsőrendű prioritásként” határozták meg a kormány középtávú cselekvési tervében is az úgynevezett romatelepek felszámolását. Teleki László romaügyi államtitkár még kinevezése után nem sokkal azt ígérte, a ciklus végére akár a telepek felénél is megkezdődhetnek a felszámolási munkálatok. Tízmilliárdnál is több pénzről beszélt erre a célra, ennek egy része állami, másik része európai uniós és egyéb forrásokból, főképpen hitelből állt volna össze.
A milliárdok ugyan „ugrottak”, ám legalább az idei költségvetésbe betervezett a kormány 800 milliót a roma telepeken élők integrációs programjára. Ebből aztán sürgősen zárolt is tíz százalékot, s így végül 680 millió maradt, plusz 40 millió a program „működtetésére”. Hosszas pályáztatási procedúra után végül idén júliusban szerződést is kötöttek a kilenc (!) kiválasztott önkormányzattal, akik vállalták, hogy amellett, hogy felszámolják a településükön levő cigánytelepet, még különböző szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb programot is indítanak, illetve ahol szükséges, infrastruktúrális fejlesztésekbe is fognak.
A kilenc településen elfogadott programokat modell-értékűnek nevezték az illetékesek, innen szerettek volna válaszokat kapni azokra a cseppet sem könnyű kérdésekre, hogyan lehet telepet felszámolni úgy, hogy közben munkát, megélhetést is biztosítsanak az ott élőknek. Az nyilvánvaló mindenki előtt: nem megoldás az új lakás, vagy a felújítás, mert ha nincs munka, akkor „hamarosan felszedik a parkettát, eltüzelik még az ablakkeretet is” (idézet Kórózs Lajostól, az ICSSZEM politikai államtitkárától).
Felére csökken a támogatás jövőre
A kilenc faluban mostanában indulhatnak meg a vállalt programok, a megítélt támogatásból 140 millió forintot fizettek eddig ki nekik „első részletként”. (A szerződések szerint négy részletben kapják meg a pénzt, ez a rossz nyelvek szerint azért is jó, mert így idén a pénz fele terheli csak az állami kiadási oldalt!)
Bár a kísérlet sikerét még nem lehetett lemérni, úgy tűnik, a kormány máris minősítette: a 2006-os költségvetésben már mindössze 400 millió forint szerepel erre a célra. Az esélyegyenlőségi tárca közlése szerint ebből 4-7 darab újabb településen lehet majd „tökéletesíteni” a tesztprogramot. Persze még ez is kétséges, hiszen a most elindult kilenc program „fentartható fejlődése” is újabb és újabb finaszírozást igényel.
A pénzügyi tárca nemrég egyébként 5 millió euró összegű hitelszerződést kötöt taz Európa Tanács Fejlesztési Bankjával roma programok finanszírozására. Ennek egy része is felhasználható lesz majd az ICSSZEM telep-felszámolási programjára, valamint egyéb roma programokra. A hitelt 2008-ig lehet felhasználni. Az esélyegyenlőségi tárca egyébként arra számít, hogy az unió 2007-től kezdődő új költségvetési cilkusában sokkal több pénz juthat hasonló cigányügyi programokra. Ezeket a reményeket némileg kétségessé teszi, hogy cigány szervezetek és politikusok nemrég éppen amiatt tiltakoztak, hogy az új költségvetési ciiklusra épülő Nemzeti Fejlesztési Terv II. szerintük alapból kihagyták a cigányokat. Mellesleg az unió nem szívesen finanszíroz kifejezetten etnikai programokat, bár ez utóbbi gyakorlatot többen bírálják, és igyekeznek megváltoztatni.
Forma-1
Fesztiválhangulat és McLaren-fölény a Hungaroringen + videó
