A lakosság egészségi állapotának javítására, az egészségügy átalakítására 15 ezer milliárd forintot fordítanának 2007 és 2013 között – áll a 15 évre szóló egészségügyi fejlesztéspolitikai koncepcióban. A fejlesztések uniós és közpénzekből s a magántőkéből oldhatók meg.
A tervezet készítői a lakossági szükségleteknek megfelelő ellátórendszert vázolnak fel, amelynek létrehozásában – az uniós források mellett – fele-fele arányban számolnak a hazai közpénzekkel és a magántőke bevonásával. A közkiadásoknak az egészségügy összes költségéhez viszonyított arányát tekintve hazánk az EU 25 tagállama között ma a 19. helyen áll. A beruházásokat számba véve pedig az 1994-es bázishoz képest – a 2000. évi árakon számolva – 120-130 milliárd az elmaradás. Ám optimista hozzáállásról tanúskodik, hogy a szakemberek szerint a hazai GDP 2020-ra 90 százalékkal haladja meg a 2002. évit, s vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 75 százaléka lesz.
A változtatás sürgősségét megrázó adatokkal támasztják alá. 2021-re 9,8 millióra csökken a magyar népesség száma, s a teljes populáción belül 100 munkaképes korúra 68 idős jut.Ez a szám 2001-ben ez 49 volt. Ez előrevetíti a járulékot fizetők számának s így a társadalombiztosítás bevételeinek apadását, s a lakossági korfa módosulásának megfelelő egészségügyi ellátórendszer kiépítését sürgeti.
A szakemberek szerint 2021-re 8 százalékkal nőhet a halálozási arány, s az első helyen akkor is a keringési, a másodikon pedig a daganatos megbetegedések lesznek. Az, hogy a 65 évesnél fiatalabb férfiak halálozási aránya egynegyedével csökken, biztató, ám a nőknél ezt mindössze 7 százalékra becsülik.
Hozzá kellene fogni a területi egyenlőtlenségeket felszámoló regionális egészségügyi rendszerek megteremtéséhez, hogy a betegeket megfelelő számú intézményrendszer és szakembergárda fogadja, s ez az orvosképzés struktúrájának átalakítását is igényli. A koncepció számol az ágazatban dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülésének, munkakörülményeiknek javításával, a kiszámítható életpályamodell bevezetésével.
A jövőben is az egészségügyi tárca feladata lesz a közegészségügy, a vérellátás garantálása s az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja. Az alapellátást a közvetlen lakókörnyezetben, a járóbeteg-szakellátást a kistérségekben elérhető szakrendelőkben, a fekvőbeteg-szakellátást a progresszivitás elvének és a szükségleteknek megfelelő kórházi-klinikai struktúrában kell megszervezni. Jelenleg a kórházi ágyak 10-30 százalékán szociális okok miatt fekszenek emberek, további 5-10 százalékuk járóbetegként is ellátható lenne. Ezért kell növelni a szociális, az ápolási és krónikus ellátórendszert, a kórházakat pedig érdekeltté tenni abban, hogy csak indokoltan vegyenek föl betegeket a drágán fönntartott osztályokra. Ezt a finanszírozással is segítenék. Az OEP pénztári funkciója helyett a biztosítási jelleg erősödne, s csak azokkal az intézményekkel kötne szerződést, amelyek megfelelnek a minőségi követelményeknek. A közfinanszírozás mellett ösztönöznék a magánmegtakarítást, amely kiválthatná a hálapénzt is.
A koncepció kiemelt szerepet szán a betegségek megelőzését segítő intézményeknek, az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanis az egészségügyi intézményrendszer a lakosság egészségi állapotának kevesebb, mint ötödéért felelős, az nagyobbrészt életmódbeli, környezeti és munkahelyi, valamint genetikai tényezők függvénye.
Az emberek egészségért van mit tenniük a munkáltatóknak is. A lakó- és a munkahelyi környezeti tényezők által okozott kockázatok ugyanis 15-20 százalékkal csökkenthetik a daganatos és légzőszervi megbetegedéseket, így az egészségügyi haszon húsz év alatt 200 milliárd forint lehet.
Forrás: Világgazdaság
Kiderült, mi a közös Karácsony Gergelyben, Dobrev Klárában és Magyar Péterben
