Mindenszentek előtt nem dolgozunk

A november elsejei mindenszentek ünnepe 2000-től munkaszüneti nap hazánkban. Mivel idén keddre esik, október 31-e hétfő pihenőnap lesz, amit november 5-én szombaton kell ledolgozni. Az Európai Unióban ritka a munkanapok felforgatása, nem véletlenül, hiszen egy-egy átrendezésnek gazdasági következményei is vannak.

MNO
2005. 10. 23. 7:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy felmérés szerint az Európai Unióban nem gyakori a munkanapok átrendezése az ünnepek miatt. Vannak azonban olyan országok, ahol nálunk lényegesen több a munkaszünettel járó ünnepnap, de a naptár felforgatása nélkül. Itthon is fontolgatják a hazai gyakorlat megváltoztatását, ám egyelőre a megszokás győzött, így legközelebb a november 1-jei szünnaphoz – amely keddre esik – kapunk egy szombati hétfőt, ledolgozva előre vagy utólag a naptár szerinti megelőző vagy következő szombaton. A legtöbb helyen november 5-én.

A munkanapok rendszerének felforgatása gazdasági következményekkel is jár. Minden ilyen átrendezés ugyanis a termelékenység mintegy 25-30 százalékos visszaesését vonja maga után. Elsősorban a termelőüzemekben, ahol a munkavállalók a szombati ledolgozás helyett inkább szabadságot tartalékolnak ezekre a napokra. Emiatt további gazdasági probléma, hogy a „ledolgozós” szombatokon például az elektromos, a gázművek, a posta, a Volán, a BKV vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. Vagyis kihasználatlanul maradnak a rendelkezésre álló kapacitások. A kisebb létszámú munkahelyeken a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, kötelezhetik őket például arra, hogy a cserék miatt szabadságot vegyenek ki.

A szakemberek szerint egy magángazdaságra épülő versenypiacon nem szabadna kötelezően előírni a munkaadók számára a munkanap-áthelyezést, rá kellene bízni a megállapodást a munkáltatókra. A mai gyakorlat szerint egyébként ott, ahol a termelési határidők ezt indokolják, a cégek élnek azzal a lehetőséggel, hogy megegyeznek az alkalmazottakkal, mikor menjenek be dolgozni. A szombati munkanapokon elrendelt hivatali nyitva tartás forgalma az egytizede egy szokásos hétköznapi ügyfélforgalomnak. Ezt tovább bonyolítva, például a pénteki, nem ügyfélfogadási nap hétfői cseréjével az ügyfelek teljesen belezavarodnak, ezért nem veszik igénybe a szolgáltatásokat a plusznapokon.

Hazánkban évente tíz ünnepnap van a munka törvénykönyve szerint, de ezek közül kettő biztosan plusz szabadnapot biztosít, hiszen húsvét és pünkösd egy-egy garantált munka nélküli hétfő. 2005 az évtized legrosszabb éve: a nyolc lehetséges plusz szabadnapból csak három jutott, mivel az újév és a munka ünnepe után augusztus 20-a, a köztársaság kikiáltása, a halottak napja, valamint karácsony első napja is hét végére esett-esik. Jövőre a naptár szerint nem sok indok lesz a munkarend felforgatására, hiszen január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esik, október 23-a pedig hétfőre, amivel kapunk egy plusznapot a hétvégéhez. Esetleg felmerülhet az átrendezés március 15. és november 1. előtt, mert mindkettő szerda. Erről decemberben várható kormányzati döntés.

(Forrás: Reggel)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.