A résztvevők bírálták a magyar miniszterelnököt egy neki tulajdonított bukaresti kijelentése miatt, miszerint Gyurcsány Ferenc a minap Trianont semminek nevezte.
A református püspöki palotában tartott fórumon elhangzott: 2006 nemcsak az 1956-os forradalom 50. évfordulója, hanem arra is kell emlékeztessen, hogy egy nemzet szabadságakarata, függetlenségi akarata félelemmentesen tör magának utat.
A kisebbségi sors nem más mint az emberi méltóság kérdése, Trianon utóélete pedig emberjogi, szabadságjogi kérdés is – mondta Székelyhidi Ágoston, majd hozzátette: a nemzetet Európa sem tekintheti nemlétező emberi közösségnek, és az államközi érdekeket kell alárendelni a nemzeti érdeknek. „A nemzet a legnagyobb természetes emberi közösség, a magyar éppen úgy mint a román, a francia éppúgy mint a német, a francia éppen úgy mint az angol. Nem a nemzetek alkotják az uniót, hanem az államok. Az Európai Unió döntéshozó testülete államok küldötteiből áll és ezek az államok nem kerekedhetnek fölébe a nemzetnek.”
Tőkés László szerint az erdélyi magyarság Trianonra hittel, erővel és meg nem alkuvó öntudattal válaszol. Meg kell találni a módját annak, hogy a nemzeti önrendelkezés, valamint az európaiság és a régióalakitás hogyan tudják összhangba hozni azt, amit Trianon óta sérelemként, csonkitásként élt meg a magyarság. A lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen hogy a kisebbségi magyar politikusok ott legyenek a döntéshozó uniós fórumokban – hangsúlyozták a megszólalók.
gondola.hu, Duna TV
Itt az időpont: ekkor találkozik Trump Putyinnal
