A személyi igazolvány jelentős változásokon ment át az elmúlt ötven évben. Adattartalma a rendszerváltás után egyre szűkült. Dr. Kóbor József, a BM Központi Hivatalának főosztályvezetője elmondta: a személyazonosító igazolvány 1991-ben már nem tartalmazhatta a személyi számot, a foglalkozást, a munkaviszonyt, illetve a házastárs és gyermek(ek) adatait, tíz évvel később, 2001-ben pedig már a lakcímet, a kitiltást és a pártfogó felügyeletet sem. A mostani szabályok szerint az igazolvány tartalma már csak a „természetes azonosító” adatokra –név, születési hely és idő, anyja neve –, továbbá a fényképre és a saját kezű aláírásra korlátozódott.
A személyazonosításra alkalmas okmányok köre 2000-ben az útlevéllel, egy évvel később pedig a kártya típusú vezetői engedéllyel bővült. Kilétünket tehát e három hatósági igazolvány egyikével már igazolni tudjuk, ebből adódóan nem vagyunk kötelezhetők más okmány bemutatására. Sőt, a személyi igazolvány kiváltása sem kötelező, csak akkor, ha ezen hatósági igazolványok egyikével sem rendelkezünk. Viszont mind a mai napig többféle adattartalmú személyi igazolvány van forgalomban, hiszen annak cseréje csak az igazolvány lejártakor aktuális.
Igazolványunkat csak a törvényben meghatározott esetekben és az ott meghatározott célból vagyunk kötelesek bemutatni vagy átadni a hatóságoknak, ilyen például a közigazgatási hatóság, az adóhatóság, a vámhatóság, a közterület-felügyelet, a munkaügyi felügyelet és a rendőrség.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LVI. törvény 29. szakaszát 1999-ben módosították – fejtette ki az MNO érdeklődésére Boros Gábor,a Belügyminisztérium főcsoportfőnökségének főosztályvezető-helyettese. A törvény értelmében a személyi igazolvány mellett minden olyan hatósági dokumentum – így az útlevél vagy a jogosítvány is – alkalmas a személyazonosság igazolására, amely tartalmazza a szükséges adatokat. Boros megerősítette, hogy a személyi igazolvány kiváltása például az előző személyi lejárta esetén nem kötelessége az állampolgárnak. A személyi igazolvány kizárólagos használata például a választójog gyakorlásánál vagy büntetőjogi eljárás során válhat szükségessé. Hatóságok csak jogi felhatalmazás esetén ragaszkodhatnak a személyi igazolvány bemutatásához.
Kórházi kezelésnél, érkezzen bár a beteg ambuláns ellátásra vagy beutalóval, a személyi igazolvány már régóta nem jelent abszolút feltételt – jelentette ki az MNO-nak Gerő Gábor, a Jáhn Ferenc Kórház igazgatója. A taj-kártyához sem ragaszkodnak, ha a beteg meg tudja adni a taj-számát. A személyi okmány itt kiváltható útlevéllel vagy jogosítvánnyal, esetleg a lakcímkártyával.
Személyi igazolvány nélkül lehet tehát élni, csak kissé nehézkesen: például bankszámla nyitásakor a lakossági számlákat vezető bankok kérni szokták a személyi igazolványt, amelyről gyakran fénymásolatot is készítenek.
Anomáliákhoz vezet a bankszektor és a telefontársaságok egy részének manapság alkalmazott gyakorlata, amikor az ügyfeleiktől személyazonosságuk igazolására csakis a személyi igazolványt fogadják el, hiszen ha az állampolgár más, erre alkalmas okmánnyal is tudja igazolni magát, nem kötelezhető erre, azaz e gyakorlat jogellenes – írja a Népszabadság.
Ahhoz, hogy személyi igazolvány helyett más igazolványt is el tudjon fogadni egy pénzintézet, ahhoz ezt a folyamatot hozzá kell igazítani a pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogszabályokhoz és a PSZÁF ez irányú ajánlásaihoz – tájékoztatták az MNO-t a Raiffeisen Bankban. Ezt követően természetesen – amennyiben jogszabály nem írja majd elő a személyi igazolvány kiváltását – a bank is alkalmazkodni fog elvárásaival. Fontos szempont azonban a biztonságos azonosíthatóság a számlatulajdonos szempontjából is, ennek hiányában nem szűrhető ki az, hogy idegen személy magát a számlatulajdonosnak kiadva leemelné a számlatulajdonos pénzét. Ez az egész bankrendszerbe vetett bizalmat rengetné meg, ami pedig beláthatatlan társadalmi következményekkel
járhatna. Ezért minden ilyen lépést a számlatulajdonosok érdekében alapos biztonsági előkészítésnek kell megelőznie – fogalmaztak az MNO érdeklődésére a Raiffeisen Bank jogászai.
A rendőrségi igazoltatások kapcsán felmerülő problémákról Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője a Népszabadságnak elmondta: a jelenleg hatályos rendőrségi törvény alapján tulajdonképpen bárkit lehet igazoltatni. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is aggasztónak tartotta korábbi nyilatkozataiban a rendőri igazoltatások jelenlegi gyakorlatát. Hangsúlyozta: a rendőrnek nincs joga csak úgy, kinézete miatt igazoltatni valakit, mondjuk azért, mert az illetőnek lila a haja.
Dr. Kóbor József elmondta: a polgár maga dönt az információs önrendelkezési joga alapján adatainak kiszolgáltatásáról. Felmérések szerint azonban az állampolgárok többsége nincs tisztában a személyes adataihoz fűződő jogaival, holott az információs önrendelkezés 1989 óta alkotmányos alapjogunk.
MNO, Népszabadság
origo.hu
Sok parizer, kevés ajánlás: hatalmasat bukott Jakab Péter
