Szajlai Csaba: Ha az euró bevezetése 2010-ben nem célja Magyarországnak, akkor 2013-ban vagy 2016-ban miért lenne az?
Visszatérve a várható uniós intőre, a trükkök, az adatkozmetika, az autópálya-könyvelési ügy, de főként a magyar költségvetési sarokszámok újbóli módosítása Brüsszelből nézve nem csak azért kellemetlen, mert még távolabb tolhatja az ország tagságát az euróövezetben. Az igazi gond a tartós bizalomvesztés lehet. Ne feledjük, Almunia pénzügyi biztos már tavaly decemberben azzal kommentálta az addigi magyar adatszolgáltatást és kötelezettségvállalást, hogy vissza kell állítani a magyar kormány intézkedéseinek hitelességét. A gondolat két hónappal később ismét előjött, amikor is az Európai Bizottság az egyébként már korrigált magyar konvergenciaprogramot értékelte. „A kiadási és bevételi célok hitelessége (…) aggodalom tárgya, miután ezeket a célokat az előző években jelentős mértékben elvétették” – szögezte le a február 16-án közzétett bizottsági értékelés
(Magyar Nemzet, 2005. október 13.)

Orbán Viktor és Magyarország az ukrán titkosszolgálat célkeresztjében áll