A határon túli pedagógusok és oktatók évenként a költségvetési törvényben megszabott felhasználású támogatásként hozzájárulást vehettek igénybe szakirodalom-vásárlásra, melynek összege 14 ezer forint volt. Az Oktatási Minisztérium ezt a támogatást most megszüntette – írja a Hídlap.
A 2004/2005-ös tanévben – a kimutatások szerint – rengeteg határon túli vette igénybe a támogatást, de az idei esztendőben erre már nem volt lehetőségük. Az üggyel kapcsolatban több hamis információ is napvilágot látott, a legtöbben értetlenül álltak a dolog előtt. A magyar szervezeteket későn vagy egyáltalán nem tájékoztatták a döntésről.
Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Irodájának vezetője, Zilahi László, a támogatásokkal kapcsolatban kiadott közleménye szerint 2005. október 1-jétől átmenetileg nem vehető igénybe a szakirodalom-vásárlási kedvezmény, a jogosultak a 2005. évi hozzájárulást 2006-ban vehetik majd igénybe, ekkor nyílik mód a kedvezmény levásárlására.
Vajdaság: A VMSZ nem mond le az autonómiáról
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) úgy látja, a korábban általuk elkészített autonómia-koncepció a szerbiai alkotmányozási folyamatban megvalósítható, hiszen Koszovó és Montenegró jogállásának rendezésével a szerbiai politikai elit ötéves halogatás után rákényszerül arra, hogy megalkossa a köztársaság új alkotmányát.
A VMSZ szerint koncepciójuk két fő eleme, a vajdasági területi autonómia és az ún.„perszonális” autonómia könnyebben elérhető cél, ezt jelzi, hogy a Vajdaság – ha kisebb mértékben is – visszakapott bizonyos autonóm jogköröket és három éve megalakult a személyi elvű autonómiát megtestesítő magyar önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács is. Az autonómia harmadik eleme, az etnikai alapú területi autonómia azonban nehezebben megvalósítható elgondolás. Erről a szerb politikai elit is többször negatívan nyilatkozott, legutóbb Bojan Kostres, vajdasági szerb politikus jelentette ki Washingtonban, hogy ellenzi Vajdaság felosztását etnikai alapú területi autonómiákra, mert az a tartomány polgárainak az érdekeivel ellentétes lenne. Ugyanakkor ő is úgy véli: a szerbiai demokratikus politikai erők lassanként belátják Vajdaság teljes autonómiájának szükségességét. Egyedül Vajdaság tudja megoldani saját problémáit – hangoztatta Kostres –, de csak akkor, tette hozzá, ha az új szerbiai alkotmánnyal ehhez törvényhozó, végrehajtó és részben bírósági hatalmat kap.
Az autonómia igénye egyébként a többi kisebbségi magyar párt (a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, illetve a Magyar Polgári Szövetség) programjában is jelen van. A VMSZ alkotmányos elképzeléseiben többnyelvű, soknemzetiségű régiók kialakítására szerepel. A kérdéses mikrorégiók a területi önkormányzatiság sajátos formái lennének: legalább öt helyi önkormányzat összefogásával jönnének létre, amennyiben a helyi lakosság is áldását adja rá népszavazással. Az így megalakuló területi önkormányzatok saját megválasztott jogalkotói és végrehajtó szervekkel rendelkeznének, hatásköreit és szervezeti felépítését statútuma szabályozná. Az ott lakó nemzeti kisebbség nyelve egyenrangú lenne a szerb nyelvvel, a hatósági alkalmazottaknak ismerniük kellene minden hivatalosnak nyilvánított nyelvet.
A VMSZ elnöke a múlt héten Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter társaságában járt Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknél. Javasolta, hogy szélesebb szakértői csoportban kezdődjenek tárgyalások az Európában létező kisebbségi autonómiák tapasztalatairól, és ennek a fényében beszéljenek arról, hogy mit építenek bele a készülő alkotmányba.
Áttörés a kisebbségi autonómia ügyében
Jelentős áttörést sikerült elérni a kisebbségi autonómia kérdésében az Európa Tanács jogi bizottságában megszavazott jelentéssel. A dokumentum először említi hivatalosan a jogot a kulturális autonómiára. A jogi bizottságnak Frunda György, az RMDSZ szenátora készített összefoglaló jelentést, amelyet a hétfői párizsi végszavazáson a testület elfogadott.
Frunda György a Duna Televíziónak elmondta: – A jelentés elfogadja, hogy az anyaországoknak joguk van a határon túl élő nemzeti kisebbségeken segíteni, (...) hogy identitásukat megőrizzék és fejlesszék. Új az is, hogy először beszélünk írásban kulturális autonómiáról, és a jelentés bíztatja a tagországokat, hogy a kulturális autonómiát elfogadja (...). És végül, de nem utolsósorban a jelentés hidat épít az Európa Tanács és az Európai Unióval, kérve az Európai Uniót, hogy átvegye azokat a jelentéseket, azokat az egyezményeket, amelyeket már az Európa Tanács kidolgozott, és alkalmazza a saját politikájában.
A jogi bizottság elfogadott jelentéséről az Európa Tanács Közgyűlése dönt, várhatóan jövő év januárjában.
Bepereli az EP-t a megvert szerb férfi
A strasbourgi emberi jogi bíróságtól kér jogi védelmet a temerini 5 magyar fiatal által megalázott és félholtra vert szerb férfi, és beperli az Európai Parlamentet.
Zorán Petrovics az egyik belgrádi újságnak nyilatkozott szándékáról. A férfit mélyen megrázta, hogy az Európai Parlamentben áldozatként akarják bemutatni az öt tettest, és politikai játszmát folytatva visszaélnek azzal, amit át kellett élnie a temerini piactéren.
A 37 éves szerb férfira tavaly júniusban találtak rá Temerin piacterén, a tettesek meztelenre vetkőztették, fejére zsákot húztak, levizelték, végbelébe botot szúrtak. A szerbiai legfelsőbb bíróság októberben helybenhagyta az öt magyarra kiszabott, összesen 61 év börtönbüntetést, ezt azonban a vajdasági magyarok túl súlyos büntetésnek tartják, ezért minden eszközzel az enyhítését próbálják elérni.
(vajdasagma.info, transindex.ro, dunatv.hu, radio.hu)
légiközlekedés
Egyre biztonságosabb repülni, de még mindig sok a katasztrófa – sokkolóak a számok
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!