November 26-án, szombaton megyei önkormányzati választásokat rendeznek Szlovákiában. A nyolc regionális testületbe összesen 412 képviselőt delegálhatnak a szavazópolgárok. A választások kimenetele bizonytalan, a felmérések szerint alacsony a részvételi hajlandóság. Egy azonban bizonyos: a szlovák pártok szinte minden magyarlakta régióban összefogtak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen. Mindössze a pozsonyi választókerületben választották az MKP-t is szövetségesül a szlovák politikai erők. (Itt az SDKÚ-ANO-MKP-DS-zöldek jobboldali koalíció állt össze, s közösen támogatják jelöltjeiket, többek közt a korábban megyefőnökként tevékenykedő ¥ubo Roman megyei elnökjelöltet.)
„Az a helyzet a mai Szlovákiában, hogy a szlovák pártok úgy érzik, azzal bizonyítják igaz hazafiságukat, ha elhatárolják magukat az MKP-tól, illetve a magyaroktól” – nyilatkozta nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bugár Béla, az MKP elnöke.
Ennek a „hazafiságnak” a kifejeződése, hogy olyan pártok fognak most össze a magyarok ellen, akik parlamenti szinten ki nem állhatják egymást, szinte párbeszédre sem hajlandók. Nyitra megyében szlovák „nagykoalíció” alakult, amelyben koalíciós és ellenzéki pártok, jobb- és baloldal, mérsékeltek és szélsőségesek találtak egymásra. (Például Mikulás Dzurinda Szlovák Demokratikus Uniója (SDKU) és a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), vagy a Kereszténydemokrata Unió (KDH) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS).
– Mindez azért van, hogy kiszorítsák a hatalomból a Magyar Koalíció Pártját, hiszen ez idáig ebben a megyében a mi képviselőink alkották a többséget az önkormányzati testületben – jelentette ki Bugár.
Hasonló a helyzet Besztercebányán vagy Kassán is, pedig ebben a két régióban ez idáig nyíltan vagy csendestársként együtt kormányoztak az MKP képviselőivel a szlovák pártok. Sokan úgy tartják Szlovákiában: a magyarok megtették kötelességüket (Szlovákia az unió tagja lett) – már nincs rájuk szükség. A szlovák pártok magyarellenes összefogása azért is fontos üzenet, mert nem egészen egy év múlva parlamenti választásokat is tartanak északi szomszédunknál.
Bugár Béla pártelnök az MKP érsekújvári kampányzáró rendezvényén elsősorban arra hívta fel a választók figyelmét, hogy a megyei önkormányzatokon múlik, középiskoláik működnek-e tovább vagy megszűnnek, a szociális és egészségügyi intézmények a köz hasznát fogják-e szolgálni, vagy magánkézbe kerülnek, létesülnek-e új munkahelyek, jönnek-e új beruházások. „Összefogtak ellenünk, nekünk is össze kell fognunk” – hangsúlyozta Szigeti László megyei elnökjelölt.
A négy évvel ezelőtti választáson egyébként az MKP összesen 116 jelöltet indított, s közülük 84 be is jutott a megyei önkormányzatokba. Nyitrán például – nem véletlen tehát a szlovák félelem – a lehetséges 52 képviselői helyből 31-et sikerült megszerezni a felvidéki magyar pártnak.
A közvélemény-kutatások szerint 10 százalék körüli eredményével az MKP a harmadik legnépszerűbb párt Szlovákiában, igaz, más kutatások úgy látják: a szlovák választók nem igazán szeretnék az MKP-t kormányzati pozícióban látni.
Szlovákiában a megyék hatáskörébe esik a régiófejlesztés, a középiskolák rendszere, az egészségügy nagy része, a közlekedés és útkarbantartás, a regionális kultúra kérdésköre, a szociális ellátás kérdései, az idegenforgalom, mindezeket a magyar politikai vezetők elég fontosnak tartják ahhoz, hogy reménykedjenek: az ellenük irányuló összefogás dacára ismét jó eredményt érnek el a szombati választásokon.
Sorsdöntő év lesz 2026















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!