Erdei „Madár” Zsolt profi ökölvívó világbajnok – és amatőr ornitológus – segítségével engedett szabadon egy gyógyult parlagi sast Jászárokszálláson a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) november 23-án – tájékoztatta lapunkat e-mailen az MME szóvivője. Márta Krisztina szerint a felgyógyult sas az egyetlen túlélő a 284 áramütött madár közül, amelyeket az egyesület őszi felmérései során találtak. A sast két hónappal ezelőtt az ornitológusok szállították a Fővárosi Állatkertbe, ahol sikeres állatorvosi kezelése a napokban fejeződött be. A kétméteres szárnyfesztávolságú madár mozgását az elkövetkező két-három évben műholdas nyomkövető segítségével figyelik az MME munkatársai. A közepes és nagy termetű madarak akkor szenvednek áramütést, amikor leszállnak egy elektromos vezeték tartóoszlopára, és egyszerre érintik meg az egyik huzalt és a pózna egy földelt elemét. A 20 ezer voltos sokkot a legritkább esetben élik túl a madarak, és még ritkább, hogy fel is gyógyuljanak.
Idén ősszel harmadik alkalommal szervezett az MME országos felmérést, annak felderítésére, hogy évente hány védett és fokozottan védett madár válhat áramütés áldozatává Magyarországon. A vizsgálat végeredményei szerint huszonöt madárfaj 284 példányát érte 2005-ben itthon áramütés. Ezekből 283 elpusztult, az egyetlen sérült és felgyógyult madár a most elengedett fiatal parlagi sas. 1630 felmért villanyoszlopból 138 okozta a szárnyasok elhullását,a holtan talált madarak természetvédelmi eszmei értéke pedig megközelíti a tizenhatmillió forintot. Eddig a fokozottan védett fajok közül elpusztult két parlagi és egy szirti sas, egy kerecsensólyom, hét kék vércse, egy fekete- és három fehér gólya, nyolc szalakóta, illetve egy bölömbika. Az MME a három országos felmérése nyomán készült eddigi legpontosabb becslései szerint évente mintegy 45 ezer madár pusztul el a középfeszültségű vezetéksorok villanyoszlopain, melyek természetvédelmi eszmei értéke milliárdos nagyságrendű.
Márta Krisztina elmondta, hogy az MME valamennyi hazai elektromos oszloptípusra kidolgozta, miként lehet azokat madárbaráttá alakítani. A leggyakoribb póznákra különleges műanyag szigetelőket gyártanak már 15 éve, de ezek előállítása még mindig a szűkös környezetvédelmi pénzügyi forrásokból folyik, így csak a veszélyes oszlopok kevesebb, mint 10 százalékát sikerült leszigetelni. Az utóbbi években több áramszolgáltató vállalat is jelentős fejlesztéseket tett az oszlopok madárbaráttá alakításában, de a probléma teljes megoldásához országos szabályozás és az áramszolgáltató vállalatok részéről célzott anyagi ráfordítás szükséges – hangsúlyozta a szóvivő.
A parlagi sast több nemzetközi egyezmény, hazánkban pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: egy példány eszmei értéke 1 millió Ft. Az EU állományának közel kétharmada költ hazánkban (75 pár), nem meglepő tehát, hogy a faj magyarországi védelmét – az MME programján keresztül – az unió is támogatja, valamint, hogy a szakemberek idén a parlagi sast választották az „Év madarának”.
Tűzszüneti megállapodást kötött Thaiföld és Kambodzsa














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!