Elnapolta a múlt héten a gazdasági bizottság a kereskedelmi törvény megtárgyalását. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, erre azért került sor, mert a képviselőknek még saját pártjukon belül sem sikerült néhány kérdésben konszenzust kialakítaniuk. Ismeretes, hogy az 1978-as, elavult belkereskedelmi törvény kiváltása érdekében fogtak hozzá ez évben a kereskedelmi törvény újraalkotásához. A tervezetet ugyanakkor számos kritika érte. Az anyag például nem foglalkozik a beszerzési ár alatti értékesítés kérdésével, s a problémát – új elemként – a jelentős piaci erő meghatározásával akarja orvosolni. Utóbbi besorolás alá azok a cégek tartoznának, amelyeknek előző évi konszolidált nettó árbevételük meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy piaci részesedésük adott területen legalább tízszázalékos. A tárca álláspontja szerint a beszerzési ár alatti értékesítés leginkább az élelmiszerek esetében jelentkezik, s e tekintetben az agrárrendtartási törvény hatályos. A minisztériumban úgy látják, hogy a jelentős piaci erő szabályozása közvetve hatással lesz a beszerzési ár alatti értékesítés problémájának rendezésére is. A módosítás továbbá visszaélésnek minősíti, ha a kereskedő a beszállítót indokolatlanul megkülönbözteti, saját üzleti érdekeit szolgáló – raktározási, reklámozási, marketinges – költségeit aránytalanul áthárítja a beszállítóra, valamint a kereskedő beszállítóinak listájára, árukészletébe való bekerülésért egyéb nem igényelt szolgáltatást számít fel a beszállítónak.
A teljes cikket a Magyar Nemzet november 5-i számában olvashatják.
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
