Kerékgyártó T. István: Az életkilátásokban a magyar nők 2025 táján, a férfiak 2030 körül érhetik utol az Európai Unió 1997-es 81,2, illetve a 75 éves korátlagát. Még akkor is szomorú tények ezek, ha a juttatandó segélyek és a szociális ellátások emelésével kíséreli meg a kormány valamelyest enyhíteni az egyre súlyosbodó problémákat. De ha nem javul számottevően a foglalkoztatottak aránya (Magyarország a foglalkoztatottság tekintetében a huszonöt uniós országból a huszonötödik helyen áll), s az aktív adófizetők helyett csupán az eltartottak száma nő, illúzió bármiben is reménykedni. Noha a minisztériumok összességében csaknem háromszázmilliárdot fordítanak esélyegyenlőségi célokra, a keretet ráadásul tovább bővíti az mintegy 70 milliárd forintos uniós forrás, amely 2005-ig esélyegyenlőségi programokra fordítható, azt nehéz lenne megmondani, hogy ezzel történik-e előrelépés a szegénység valóságos visszaszorításában. Amíg hárommilliónál is több ember él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 23 ezer forintot, s amíg csaknem 24 milliárd forinttal csökken a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások támogatása, addig bármilyen szegénységellenes küzdelem változatlanul a jövő felélésével válik egyenértékűvé.
(Magyar Nemzet, 2005. november 28.)

Ezen a középiskolai kvízen felnőttek is elvéreznek – Ön hány kérdésre tudja a választ?