Egész más hangulatban kezdődött a horvátok elleni meccs, mint két napja az osztrákok elleni. Mondhatnánk úgy is, hogy a mostaninak volt hangulata: a lelátót megtöltötték a szurkolók, és nem maradt el jutalmuk: ismét a pályán köszönthették Pálinger Katalint, aki olyannyira meggyógyult, hogy be is állt a kezdőcsapat kapujába.
És gyorsan le is húzta a rolót, más kérdés, hogy horvát kolléganője is, ezért négy percet kellett várni rá, hogy gól szülessen, már eltelt a félidő egyharmada, és még mindig csak két-két gólt sikerült begyötörniük a csapatoknak, a múltkorinál kevésbé látványos meccs mégis élvezetesebb volt.
A horvátok ugyanis bár egyéni képességeikben alulmaradnak Ausztriával szemben, hozzáállásukban lényegesen felülmúlták nyugati szomszédainkat: meg akarták nyerni a Pannon GSM-kupát.
A mieink pedig vissza akartak vágni a Croatia-kupán elszenvedett vereségért, szorgos munkával, a védekezés rendezésével ötgólos különbséget tudtak kialakítani félidőre, ez végül is szinte stagnált lefújásig.
Köszönhető ez többek között annak is, hogy a kispadról beálló szélsők tudták tartani a kezdőjátékosok szintjét: bal oldalon Kenyeres egy félidő alatt szórt hat gólt, a másik oldalon Kovacsicz már messze nem volt olyan szárnyaszegett, mint legutóbb, smintegy hatvan százalékkal dolgozott.
Sőt, a csere cseréje, Bódi is betalált, így duplán visszafizettük adósságunkat a horvátoknak, a legutóbbi háromgólos vereségre hatgólos győzelemmel válaszoltunk.
Pannon GSM-KUPA, Női válogatott kézilabdatorna:
Magyarország-Horvátország 31-25 (16-11)
Magyar gólszerzők: Kenyeres 6, Görbicz 5 (3), Vérten 3, Balogh 3, Ferling 3, Kovacsicz 3, Mehlmann 2, Borbás 2, Szűcs 2, Őri, Bódi

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán