Tamás Ervin: Már az gyanús lehetetett volna, hogy a hatalmas teremben síri csend fogadott. Mindenki hétrét görnyedve ült és egy papírlap fölé hajolva töprengett. „Kérdőív” – súgta a fülembe egy aktivista. – „Mindjárt kap maga is egyet!” És valóban, ahogy leülni készültem, mosolygós hölgy lépett hozzám, közölte velem, hogy lesz egy kis dolgom, mert kíváncsiak a véleményemre. Ne ijedjek meg, mondta még, ők tudják, hogy nehéz így hirtelen összeszedni a gondolataimat, ezért bizonyos kérdéseket, s a rájuk adható válaszvariánsokat maguk fogalmazták meg, s elég, ha a számomra megfelelő rubrikába ikszelek. Ismerem ezt, válaszoltam büszkén, a múltkor a bevásárlóközpontban is kaptam ilyet, be kellett jelölni, hogy három márka közül melyik rúzst használja a feleségem és kérem-e a továbbiakban, hogy értesítsenek, ha új terméket dobnak a piacra. Kitöltöttem, mert nyerhettem volna vele egy wellnesshétvégét, de nem lett belőle semmi, viszont azóta prospektusokkal tömik tele a postaládám.
(Népszabadság, 2005. november 18.)
németország
Fogy a levegő a német kancellár körül
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!