A parlamentben múlt héten benyújtott törvénymódosítási javaslatával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az alig egy éve elfogadott új termékdíjas szabályok hatályon kívül helyezését kezdeményezte. A módosítás a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) főtitkára szerint mindössze egy jogi trükk: előterjesztésében a korábbi rendelkezésekkel szó szerint megegyező jogszabály elfogadását indítványozza a minisztérium. A MÜSZ szakértői szerint ezzel az európai jogalkotási gyakorlatban meglehetősen szokatlan jogi trükkel a kormány minden bizonnyal a közelmúltban indult európai bizottsági eljárás következményei, a várható elmarasztalás alól igyekszik mentesülni.
Az Európai Bizottság októberben kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a termékdíjtörvény kapcsán.A kormány ugyanis az úgynevezett termékdíjtörvény (a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény) legutóbbi módosításakor elmulasztotta a valamennyi EU-tagra nézve kötelező bejelentési kötelezettség teljesítését, amikor a törvény tervezetét annak elfogadása előtt nem küldte meg az Európai Bizottsághoz. Az EU hivatalos figyelmeztetésében követelte a törvény és az ahhoz kapcsolódó kormány-, illetve miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezését, tekintve, hogy az uniós szabályok alapján az adott törvény és rendeletei nem alkalmazhatók.
A MÜSZ főtitkára, Kiss Gáborné úgy véli, a most benyújtott módosító-javaslat a brüsszeli adminisztráció kijátszásával egyenértékű. Ráadásul a kormány egy szakmai kérdés érdemi tárgyalása helyett jogi kiskapukat keresve igyekszik mentesülni a felelősség alól. Kiss Gáborné szerint ennek a példátlan törvényalkotási manővernek súlyos következményei lehetnek.
A termékdíjtörvény legutóbbi módosításával kapcsolatban már a törvénytervezet elkészítésének fázisában számos magyarországi szakmai szövetség felemelte szavát. A szervezetek nem csupán a notifikáció elmaradását nehezményezték, hanem a törvény diszkriminatív jellegét is. Például azt, hogy a törvény nincs összhangban az EU azon alapelveivel, amelyek a szabadpiacra és a termékek unión belüli szabad mozgására vonatkoznak. Az EU-eljárást kezdeményező szervezetek egyike, az Italdobozgyártók Európai Szövetsége a törvény diszkriminatív jellegére is felhívta a figyelmet, amely különösképpen az egyszer használható csomagolásokat, elsősorban a sörgyártásban alkalmazott italosdobozokat érinti. A törvény által szabott keretek fontossági sorrendet állapítanak meg az újrahasznosítás és az újratöltés között, ami szintén nem felel meg az EU szabályozásának.
A bizottság nem az idén januártól hatályos jogszabály tartalmával kapcsolatban emelt kifogást, hanem egy eljárási kérdésben adott hangot véleményének. A brüsszeli döntés nem vonja maga után a termékdíjas szabályozás tartalmi felülvizsgálatát – közölte a bizottsági döntés után a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM).
A tárca szerint a termékdíjas szabályozás kapcsán Brüsszelhez forduló Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége évek óta támadja a hulladék keletkezésének csökkentését célzó hazai erőfeszítéseket, anélkül, hogy – a zöldtárca többszöri kérésére – javaslatot tett volna a probléma megoldására.
(Forrás: MNO, Magyar Nemzet, kvvm.hu)
Sorsdöntő év lesz 2026















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!