Vári István: Franciaország közvéleménye, politikusainak és társadalomtudósainak többsége egyelőre felkészületlennek látszik a városainak szegénynegyedeiben élő, a többség által a bőrük színe szerint azonosított csoport beilleszkedési nehézségeinek kezelésére. Az első gond az, hogy definíciós nehézséggel állunk szemben. Nem etnikai problémáról van ugyanis szó, és nem is a bevándorlók kérdéséről. A mostani, többségében már francia földön született fiatal lázadók felmenői különböző afrikai országokból érkeztek, és marginalizálódásuk során azonosultak máshonnan származó sorstársaikkal. A törvények nem ismerik sem az etnikum, sem a nemzetiség vagy nemzeti kisebbség fogalmát, csak az állampolgárságét. Akik francia földön születtek, automatikusan francia állampolgárnak számítanak, ha ők maguk így döntenek, még akkor is, ha szüleik nem azok. E csoportot nem tudja az államigazgatás megkülönböztetni a többi franciától. Így sem statisztikák, sem elemzések nem adhatnak megbízható képet arról, milyen sajátos problémákkal küszködnek.
(Magyar Hírlap, 2005. november 12.)
Több mint egymilliárdos villában dőzsölt Ruszin-Szendi Romulusz
