A felmérés adatait Székely Gábor vezérigazgató ma ismertette a sajtó képviselőivel. A kutatók tíz kérdéskörben vizsgálódtak. Hatezer embertől tudakolták, mit, miért, hol és mennyiért játszanak, s mire költenék a nyereményt.
A szerencsevadászok legfőbb motívuma, amikor kitöltik szelvényüket vagy sorsjegyet vesznek, hogy törtenhet velük jó is, olyan esemény, ami szebbé, kényelmesebbé és biztonságosabbá teheti jövőjüket. A játékosok fele már néhány millió forintos nyereményt is főnyereménynek tekintene, ötöde ezt határt húszmilliónál húzta meg, tíz százaléka pedig százmillió felett. Az SzZrt. vásárlóinál csak egészen ritkán alakul ki olyan erős játékszenvedély, amely már kórosnak tekinthető. A lottózás-totózás, kenózás hozzátartozik a mindennapi fogyasztáshoz és vágykielégítő szórakozásnak nevezhető. A játékosok ötven százalékának törzshelye van, rendszerint közel a lakásához teszi meg tétjét.
A közös szelvénykitöltés és a kollektív tippelés már a múlté. Ennek az is oka lehet, hogy részben megszűntek a sok dolgozót foglalkoztató munkahelyek. A lottózók, kenózók kilencvennégy százaléka maga dönti el, hogy melyik számokat ikszeli be a segédszelvényen, és csak hat százalékuk igényli a gépi tippelést. A leggazdagabb és a legszegényebb rétegben alig van játékos, viszont minden más társadalmi csoport tagjai, életkortól függetlenül, megkísértik a szerencsét. Az ötös lottó a legismertebb és a legnépszerűbb játék.
A tippmix tétlapja jövő tavasztól felkerül az internetre, így hazánkban is lehet majd a sporteseményekre fogadást kötni a világhálón – közölte az újságírókkal Székely Gábor. Ennek a játékfajtának a feltételei azonban nem fognak megváltozni, megmarad továbbra is a több eseményt egybefogó kötéskényszer.
alaszka
Brüsszel hisztizik, Trump tárgyal
