Az elfogadott szöveg szerint az elemek összegyűjtéséből, kezeléséből és újrahasznosításából származó összes költséget a gyártóknak kellene állniuk – tájékoztatott az Európai Parlament sajtószolgálata.
Az EP ma elfogadta az energiafelhasználás hatékonyságáról szóló irányelvet is, mely az Európai Bizottság 2003 decemberében elindított „energiacsomagjának” része; hatálya kiterjed az elektromosságra, a gázra, fűtőolajra, és az üzemanyagokra is.
A tagállamoknak az irányelv életbe lépését követő kilenc éven belül kilenc százalékkal kellene csökkenteniük a végfelhasználók energiafelhasználását. A képviselők némelyike sajnálkozásának adott hangot, amiért a célkitűzések nem kötelezőek, csupán ajánlás jellegűek. A jelentéstevő, a szocialista Mechtild Rothe kiemelte viszont, hogy a tagállamoknak több évre szóló, a tervezett intézkedéseket felsoroló energiahatékonysági cselekvési terveket kell elfogadniuk.
A tagállamoknak két évük lesz a közösségi irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére, az első cselekvési tervet azonban már 2007. június 30-ig el kell juttatniuk az Európai Bizottsághoz. Ebben ki kell jelölni az első három évre szóló köztes célokat. A második cselekvési tervet 2011, a harmadikat 2014 közepéig kell elkészíteniük a tagállamoknak.
Tanulmányok szerint egyébként megfelelő intézkedésekkel és új technológiák alkalmazásával az Európai Unió energia-végfelhasználása 20-30 százalékkal is mérsékelhető lenne a megszokott életszínvonal és kényelem bármiféle csökkenése nélkül is.
Felgyorsítaná a határokon átnyúló, nem vitatott fizetési kötelezettségek behajtását az európai fizetési meghagyás bevezetése. Az erről szóló jelentést első olvasatban ma fogadta el az EP. A rendelet nem alkalmazható házassági kapcsolaton alapuló vagyonjogra, a végrendeletekre és az öröklésre, csődeljárásra, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra, szociális biztonságra, valamint bizonyos nem szerződéses kötelezettségekből eredő követelésekre.
A szöveg szerint „az európai fizetési meghagyást a lehető leghamarabb ki kell állítani”, a bíróságoknak pedig „törekedniük kell a teljes eljárás három hónapon belüli lezárására”.
Az EP elfogadott egy jelentést is, miszerint a parlament támogatja a bizottság elképzeléseit a közösségi szinten egységesített társasági adóalapról. A képviselők szerint „a hatályos adóterhek átláthatóságának jelenlegi hiánya, valamint az adókulcsok terén kialakuló verseny felé mutató tendencia az adóbevételek csökkenéséhez, ezáltal az adózás egyéb formáinak kényszerű bevezetéséhez vezethet”. A parlamenti testület ezért „üdvözli a bizottság új javaslatait a nagyvállalatok európai szintű közös összevont társasági adóalapjának bevezetésére, valamint a kis- és középvállalatok saját tagállam szerinti adózási rendszerének tervezett, kísérleti bevezetésére”.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség