Az ügyelet munkaidőnek számít az Európai Bíróság újabb ítélete szerint

Az Európai Bíróság tegnapi ítéletével ismét megerősítette, hogy az ügyeleti idő munkaidőnek minősül. Az orvosi kamara ugyan már tárgyalt a kormánnyal, de nem valószínű, hogy az orvosok megkapják az elmaradt pénzt. A magyar állam a számítások szerint 40 milliárd forinttal tartozik az orvosoknak a ki nem fizetett ügyeletek után.

Az Európai Bíróság csütörtöki döntése újfent megerősítette, hogy az ügyelet a munkaidő részét képezi. A bíróság emellett arról is rendelkezett, hogy a heti munkaidő akár a 60 órát is elérheti, ami jelentősen több a jelenleg hatályos 48 órás normánál. Nem született azonban megállapodás arról, hogy milyen fizetést kapjanak a dolgozók az ügyeletben eltöltött órákért. Az ügyet egy francia szociális munkás képviselői vitték az Európai Bíróság elé, akinek csak részlegesen akarták munkaidőként elszámolni az éjszakai ügyeletet. Az Európai Bizottság idén júniusban kezdeményezte a munkaügyi irányelv módosítását, amit viszont az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának is jóvá kell hagynia (az előbbi a humánerőforrás-hiányra és a módosítással járó pluszkiadásokra hivatkozva odázta el eddig az ügyet). A tagállamok erősen megosztottak a kérdésben.

A döntés csak megerősíti azt, amit eddig is állítottunk, hogy ideje kifizetni az orvosokat – mondta a Napi Gazdaságnak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Erre azonban nem sok esély mutatkozik, hiszen az ügyeletet teljes értékű munkaidőnek számítva az orvosok nem dolgozhatnának heti 48 óránál többet. Ez viszont az orvoshiány miatt szinte kivitelezhetetlen. Magyarországon jelenleg a heti 16 órás ügyeleti időből csak 4–8 órát ismernek el munkaidőnek, csak ez után jár a túlóradíj (évente legfeljebb 300 órányi ügyeleti és havonta 168 órányi készenléti idő rendelhető el). A MOK számításai szerint az uniós csatlakozás óta az orvosoknak így 40 milliárd forintot nem fizettek ki. Az ügyben Éger a múlt héten egyeztetett a szakminiszterrel, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is tárgyalt. A felek egy hosszú távú koncepció kidolgozásában állapodtak meg, amelynek értelmében fokozatosan vezetnék át az ügyeleti időt munkaidőnek. Az EB tavalyi ítéletét követően egyébként több magyar orvos is bírósághoz fordult, hogy munkáltatójánál perelje az ügyeletekért elmaradt fizetését, és az ítélet az orvosoknak kedvezett.

Az Európai Bíróság 2004 elején hozott először olyan ítéletet, amely szerint az ügyeleti idő teljes munkaidőnek számít. Erre azért volt szükség, mert a hatályos uniós munkaidő-irányelv nem szól sem a készenléti, sem az ügyeleti időről. Azt viszont tartalmazza, hogy 24 órás időszakonként legalább 11 órányi folyamatos pihenőidő jár, és a túlmunkát is beleszámítva a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Az ügyeleti és készenléti időt szabályozás híján ma nem számítják be a rendes munkaidőbe, így – főként az egészségügyben – a munkavállalók nem kapják meg a kötelezően előírt pihenőidőt, az ügyeletre viszont alacsonyabb óradíj jár, mint a normál munkaidőre.
(napi.hu)