Az MSZP-vezette Dombóváron szemmel láthatóan megállt az idő. A Népköztársaság útja átszeli szinte az egész várost, de központi helyen áll a Tanácsköztársaság tér is. A Tolna megyei, több mint húszezres városban van Vörös sugár, Kun Béla, Molnár György, Rajk László és Allende utca is, továbbá neveztek el útszakaszt olyan ünnepi napokról, mint Április 4. és Május 1. Ezeket a névtáblákat a rendszerváltás óta változatlanul hagyták – úgy tűnik, az itt élők ragaszkodása miatt.
Frellerné dr. Kovács Anna, a város jegyzője az MNO-nak úgy fogalmazott, hogy „a város együtt él a magyar történelem, a múlt egy részével.” Hozzátette: utcánként csak egy-egy személy kezdeményezte a változást, ám a képviselőtestület ezt akkor tárgyalhatja, ha az utcában lakók többsége a névtáblák cseréje mellé áll. A dombóvári jegyző leszögezte: az embereknek nem annyira fontos, hogy milyen nevű utcában élnek, és véleménye szerint nem szívesen költenék pénzüket az iratok kicserélésére.
A helyi Fidesz-iroda vezetője, Rózsai Éva kiemelte: ha a mostani ellenzék győz a jövő évi önkormányzati választásokon, mindent megtesznek majd a névváltoztatásokért. A dombóvári állapotokra jellemző eset volt, mikor a Bajcsy-Zsilinszky utcát a vitézi rend előterjesztésére vissza akarták változtatni Horthy utcára, ám a lakosok nem járultak hozzá – idézte fel Rózsai.
Martfű polgármesterét nem zavarja Kun Béla emléke
Martfűn Leninről, Kun Béláról és Ságvári Endréről elnevezett utcák is találhatók. Kozma Imre, a nyolcezres város polgármestere érdeklődésünkre ismertette: noha őt személy szerint nem zavarja, hogy városa így őrzi a kommunista múltat, már több alkalommal is meg kívánták ezeket változtatni, de az érintett utcákban lakók ragaszkodtak az elnevezésekhez. A városvezető szerint az emberek hozzászoktak az utcanevekhez, és nem ez a kérdés foglalkoztatja őket. Kozma kiemelte: az átnevezés nem pénzkérdés.
Békéscsabán visszakövetelték a Marx teret
Hiába cserélték le a kommunista utcatáblákat, a lakosok ragaszkodtak az eredetihez, és visszakérték azt – tájékoztatott a békéscsabai önkormányzat városüzemeltetési osztályán Nyisztor Miklós. A békési megyeszékhelyen Marxról tér, Stromfeld Aurélról, Hámán Katóról és Asztalos Jánosról utca van elnevezve.
A Heves megyei Domoszlón Kun Béla, Lenin és Ságvári Endre emlékét őrzik az utcanévtáblák. Megtudtuk: a településen többször szóba került a csere lehetősége, de a lakosok 85 százaléka a változás ellen foglalt állást.
Tiszavasvári: a városi felajánlás sem volt meggyőző
A 14 ezres Tiszavasváriban is élénken él a múlt: Vörös Hadsereg utca , Vörös csillag utca, Tolbuhin utca, Élmunkás utca, Április 4. utca és Március 21. utca is található a városban, de Rajk Lászlónak vagy a Kominform volt fő ideológusának, Zsdanovnak az emlékét is őrzik a táblák.
A városfejlesztési osztály vezetője, Gáspár Ferenc az MNO-nak ismertette, hogy az 1980-as évek óta egyik utca nevét sem változtatták meg. Az osztályvezető tudatta, hogy több kezdeményezés is volt a táblák cseréjére, de a lakosok ehhez nem járultak hozzá. Kiemelte: néhány év alatt már a harmadik közvélemény-kutatás tartották az érintett utcákban, ám a lakók végérvényesen a városvezetés tudtára adták, hogy mindegy számukra, milyen nevű utcában élnek, és ezt a képviselőtestület is kénytelen volt elfogadni.
Gáspár azzal magyarázta a Tiszavasváriban élők érdektelenségét, hogy több tízezres költséget róna rájuk az összes, lakcímet tartalmazó igazolvány cseréje, és ezek többségét nem lehet helyben elintézni. Az osztályvezető hozzátette: noha olyan kezdeményezés is született, mely szerint a város átvállalná a költségek egy részét, a lakók így is nemet mondtak.
Lenintől Ságvárin keresztül a Vöröshadseregig
A kommunizmus egyik atyjáról, Vlagyimir Iljics Leninről Ibrányban, Öcsödön, Laskodon és Papon van elnevezve utca, míg Nagycserkeszen a község polgármesteri hivatala található a Lenin utcában.
A rendszer másik fő ideológusa, Karl Marx – vagy ahogy a legtöbb helyen feltüntetik, Marx Károly – nevét Mosonmagyaróváron, Dobozon, Ajkán, Bonyhádon, Tótkomlóson utca, az Európa Kulturális Fővárosa díjat elnyerő Pécsen pedig út őrzi.
A Kommunista Kiáltvány társszerzőjét, Friedrich Engelst – általában Engels Frigyesként „magyarosítva” – Szegeden, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Tiszakarádon, Bonyhádon, Gyálon és Szabadegyházán tartották méltónak arra, hogy a róla elnevezett utcát megőrizzék a rendszerváltás után is.
A magyar kommunista rendszer létrehozóinak és megszilárdítóinak emléke is él még a településeken. A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapítójáról, a Tanácsköztársaság egyik vezetőjéről, Kun Béláról Szászváron, Ercsiben, Márokon, Szentkatalinban, Lippón, Gyálon, Drávaszabolcson utca, Táton út van elnevezeve még 2005-ben is. A magyarországi Vörös Hadsereg vezérkari főnökére, Stromfeld Aurélra Budapesten, Szombathelyen, Szentendrén és Gyálon utca, Salgótarjánban szakközépiskola emlékezik.
Szintén az első magyarországi kommunista párt alapításában vett részt Hámán Kató, akinek neve ebbéli tevékenysége elismeréseként fentmarad Kazincbarcikán, Törökszentmiklóson, Gyenesdiáson, Ajkán, Balatonfenyvesen, Szigetcsépen, Mosonmagyaróváron, Szendehelyen, Albertirsán, Tiszakécskén és Poroszlón utca, Miskolcon pedig telep formájában.
Az 1930-as években a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetőjeként dolgozott Kulich Gyula, akiről elnevezett utcák Budapesten, Tapolcán, Pécsett, Szolnokon és Gyomaendrődön találhatók, míg Dobozon művelődési ház őrzi a mozgalom „kiemelkedő harcosának” nevét.
Az először a Rákosiék által emblematikus figurává tett, majd a közelmúltban ismét antifasiszta hősnek neveztetett Ságvári Endre neve is megtalálható a legtöbb település utcatáblái között. A Hiller István által példaképnek nevezett Ságváriról Budapest harmadik kerületében, Pakson, Pécsett, Tatabányán, Komlón, Nyíregyházán, Záhonyban, Harkányban és Hartán neveztek el utcát, míg Kazincbarcikán és Szegeden gimnázium őrzi emlékét.
A kommunista múlt nem csak a személyek, hanem az intézmények illetve szimbólumok nevében is tovább él Magyarországon. Pécsett Népfront utca, Kazincbarcikán Ifjúmunkás tér, Ajkán Élmunkás telep található. Tiszaszalkán, Forráskúton, Tiszakécskén és Szakályban nem változtatták meg a Tanácsköztársaság út elnevezését, míg Nagyrozványban, Abonyban, Csátalján, Hencidán, Szentpéterszegen, Csibrákon, Bükkábrányban, Garán és Hercegszántón a Vöröshadsereg (néhol Vörös hadsereg) utcanevet hagyták változatlanul. Apagyon Felszabadulás utca és Vörös zászló utca található, míg Anarcson a Vöröscsillagről elnevezett közterület van. Budapesten a Munkásőr utca nevét hagyták változatlanul.
Lamperth a települések önállóságára hivatkozott
Két évvel ezelőtt ,,Mehetünk-e az Európai Unióba a Lenin úton?” címmel nyújtott be írásbeli kérdést Steinerné Vasvári Éva, a Fidesz országgyűlési képviselője Lamperth Mónikához , melyben választókerülete kommunista utcanévtábláinak „EU-komformmá” tételét vetette fel. A belügyminiszter válaszában kifejtette, hogy az alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény biztosítja minden település önkormányzata képviselőtestülete számára, hogy a helyi érdekű ügyekben önállóan szabályozzon, és önállóan döntsön. Lamperth nem tartja szükségesnek a közterületek elnevezésével kapcsolatban központi elvárások megfogalmazását.
Magyar Péter
Ordas Eszter lemondása nem volt előzmény nélküli, zaklatottak a tiszás képviselők
