Bolgár György: Én a kurta farkú malac farkát húznám meg, az Óperenciás tengeren is túl. Nem mintha a magyar malac bármely más nemzet malacánál alábbvaló volna, de a kurta farkú malacot különösen értékessé teszi, hogy ritkaság, vagy legalábbis hiánycikk: tudják, a mese úgy kezdődik, hogy hol volt, hol nem volt. (...) Izgat azonkívül az Óperenciás tenger is, meg ami azon túl van, miközben kifejezetten untat, hogy a hazai malacok mit túrnak ki a hazai földből. Szóval most kellene útnak indulni az Óperenciás tengeren is túlra, oda, ahol a kurta farkú malac is túr, és jó messziről nézni azokat a disznóságokat, amelyek itthon történni fognak az elkövetkezendő hónapokban. De hogy malacunk legyen – biztos ami biztos – fogadjunk egyet örökbe! Ja igen, és minden malac hozzon magával még egy malacot!
(Népszava, 2005. december 31.)
ruha
Szoláriumba ment kukkolni a férfi, de nem ez volt a legnagyobb baj
