Egy céges névjegykártya is bizonyíthatja a színlelt szerződést

Jövőre akár húszmilliós munkaügyi bírságot is kiszabhatnak arra a cégre, mely több súlyos jogsértést is elkövet. A munkaügyi főfelügyelőség elnöke elmondta: az ellenőrzéseket kiszámíthatatlanná kívánják tenni – az ellenőrök reggel hatkor is megjelenhetnek, és visszatérhetnek délután is a foglalkoztatóhoz.

MNO
2005. 12. 02. 7:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Munkaügyi bírság: húszmillió a plafon

Akár tízmillió forintot is fizethet egy hazai vállalkozás színlelt szerződéssel történő, illetve a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, az EMMA-ba való bejelentés elmulasztása, illetve jogellenes munkaerő-kölcsönzés esetén jövőre. A kevésbé súlyos jogsértésekért maximum nyolcmilliós büntetéssel sújthatják a munkaügyi felügyelők a szabálytalankodó cégeket: például ha nőket, fiatalkorúakat szabálytalanul foglalkoztatnak, megsértik a teljesítmény-követelményekre, illetve a kollektív szerződésben foglalt bérre vonatkozó rendelkezéseket, vagy ellehetetlenítik a szakszervezet működését. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke szerint 15, illetve 20 milliós büntetést is kiszabhatnak, ha a súlyos jogsértések közül többet is elkövet a munkaadó, vagy pedig újra és újra renitens módon foglalkoztat. A kiszabható bírság mértéke feleződik azoknál a vállalkozásoknál, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a húsz főt – írja a Világgazdaság.

Papp István a lapnak elmondta azt is: a külföldieket engedély nélkül alkalmazó vállalkozások is többet fizetnek jövőre, ha lebuknak a felügyelők előtt. Míg az első leleplezés után a mindenkori minimálbér nyolcszorosát (jövőre 500 ezer forintot) kell büntetésként kifizetniük a cégeknek, második alkalommal már a legkisebb kereset tizenötszörösére bírságolnak a felügyelők. Amennyiben a kifizetett bér mértéke ismert, úgy annak négyszerese, illetve nyolcszorosa szabható ki.

Jövő évben az építőipar és a mezőgazdaság mellett a kereskedelem, a vendéglátás, a feldolgozóipar, a szállítás, sőt a személy- és vagyonvédelem területén működő cégek is kiemelten számíthatnak arra, hogy gyakrabban jelennek meg náluk a munkaügyi felügyelők. Papp István elmondása szerint kiszámíthatatlanná kívánják tenni az ellenőrzéseket. Előfordul majd, hogy reggel hatkor, tízkor, sőt délután ismét megjelennek egy foglalkoztatónál az ellenőrök – mondta.

Várhatóan tíz napon belül elfogadja a parlament a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, amely ezt követően 46 nap múlva, január végén lép életbe. Az OMMF elnöke szerint addigra elkészül egy olyan, részben publikus útmutató, amely összegzi, hogy milyen irányelvek alapján ellenőriznek a felügyelők.

Színlelt szerződések és ekho

Burik Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezető-helyettese a lapnak elmondta: egységes szempontrendszert ad ki még ebben a hónapban a munkaügyi tárca és a Pénzügyminisztérium a szerződések minősítéséhez. Vagyis az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésében érintett szervezetek nem számíthatnak arra, hogy az érintett szakmák sajátosságai alapján mérlegeli majd ellenőrzéskor az OMMF és az APEH a szerződések tartalmát. A Magyar Lapkiadók Egyesülete által szervezett tegnapi konferencián Csizmár Gábor munkaügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ekho az első olyan adózást befolyásoló törvény, amely független a foglalkoztatás jogállásától. A konferencián részt vevő szakértők mindegyike elmondta, egy-két munkaviszonyra emlékeztető jellemző alapján még egyetlen megbízási vagy vállalkozási szerződés sem minősíthető át munkaszerződéssé. Nem bizonyítható például akkor sem a színlelés, ha a megbízott egyetlen cégtől kap csak feladatot, így a bevétele is egy helyről származik.

A kritériumrendszer a munkaviszonyt valószínűsítő szempontokat nevesíti, emellett – a szakmai szervezetek ajánlására – meghatároz elsődleges és nem elsődleges kritériumokat. A négy elsődleges tényező bármelyikének fennállása esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek – írja a Napi Gazdaság. Ezek között lesz a tevékenység típusa, a munkavállaló rendelkezésre állási, valamint a munkaadó foglalkoztatási kötelezettsége és a foglalkoztató szervezetbe való betagozódást, vagyis az alá-fölé rendeltségi viszony meglétét. Ez utóbbit egy egyszerű céges névjegykártya megléte is bizonyíthatja.

(Világgazdaság, Napi Gazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.